L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

A szakrális környezet építészeti és tárgyi emlékei (Imre Mária)

Temetők A szakrális táj nélkülözhetetlen alkotóeleme a temető, amely szervesen kapcsolódik a településekhez, összképe nem egy esetben tükrözi lakosságának egykori vallási hovatartozását, nemzetiségét, társadalmi állapotát és rétegződését. Malonyay Dezső a századfordulón, kutatóútjain még számos régi katolikus és református temetőt és hagyományos sírjelet talált. A katolikusok ősi egyházi gyakorlata, a templom körüli temetkezés már csak elvétve található a megyében. Szenyér és Teleki középkori temploma mellett még láható a régi temető. Somogy megyében csak a török kiűzését követően, a XVIII. században vetődik fel a temetők áthelyezésének és bekerítésének kérdése. Mária Terézia rendelete szerint a temetők közepére keresztet állítottak. (HÓMAN B.-SZEKFŰ GY, 1935. IV 519.) A hagyomány szerint II. József császár kaposvári látogatását követően, 1776-ban alakítanak ki új temetőt a város keleti és nyugati határában. (BERECZK S, 1925. 13.) A vidéki településeken később, csak a XIX. század folyamán rendeződik a helyzet. Valószínű ezért maradt fenn a síremlékek javarésze a XIX. századtól. A gazdagabb parasztpolgári és iparos családok sírköveit többnyire keszthelyi műhelyekben rendelték. Homokkőből, illetve keményebb mészkőből faragott nem egy esetben késő-barokk és kora-klasszicizáló megfogalmazásúak (Szulok, Babócsa, Csököly, Drávagárdony, Szenyér). (46. ábra) A Kapos-menti katolikus falvakban egykor nagyobb számban állítottak fából faragott sírkereszteket. Ezekre legtöbbször csak az elhunyt nevét és a halálozás évét vésték. Az 1950-es évektől a fakereszteket lassan azonos formájú, de műkőből öntött keresztek váltották fel. A századfordulón készült eklektikus ún. táblás síremlékek formaváltozatait még az 1920-es években is faragták. Egy-egy kőfaragóműhely piackörzetében a hasonló stílusban készült szériamunkák jellemezték a temetők arculatát. Ilyen látványt nyújt pl. Marcaliban, Szenyéren, Segesden, Barcson, Tapsonyban a marcali Kovács és társa kőfaragó cég síremlékanyaga. A szimmetrikus, hangsúlyos osztó- és zárópárkánnyal tagolt kőtábla tetején kereszt és két angyal vagy két kereszt és közte egy térdeplő angyal, a plasztikusan keretezett tábla közepén, a feliratok között imádkozó kéztartással Szűz Mária alakja látható. A köztes mezőket helyenként stilizált növényi motívum, szív, rozmaringág, koszorú, rozetta valamint szomorúfűz vésett rajzolata díszíti. (47. ábra) 45. Festett karzat pelikánt ábrázoló kazettája. Patapoklosi református templom. Lantos Miklós felvétele, 1999. 46. Sírkő a babócsai temetőből, 1799. Lantos Miklós felvétele, 1995. 407