L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

A szakrális környezet építészeti és tárgyi emlékei (Imre Mária)

47. .S'Mo' л szenyéri temetőben. 1920-as évek. Lantos Miklós felvétele, 1997. 48. Fürészelt- és vésett díszítésű „oszlopos" fejfák a nagybajomi temetőben. Lantos Miklós felvétele, 1973. A századelőtől terjedt el az elhunytak fényképének a sírkövekre illesztett, porcelánfajanszra égetett változata Ezt csak a tehetősebb családok készíttették. A képek hűen visszaidézik a helyi viseletet és a korabeli viselésmódot (Szulok). A kálvinista temetők egykor változatos sírj eleiből, a faragott fejfákból már csak elvétve találunk példákat. A megye déli református vidékén elterjedt az epitáfiumos fejfa. A faoszlopra erősített táblára felvésték, ritkábban felfestették a halott nevét, születése és halála évét (Csurgónagymarton). (BALASSA I., 1987.60.) A belső zselici táj, stb. temetőinek sírjelei a táblás fejfák. Sima törzsükre hosszabb-rövidebb feliratot, az elhunyt nevének kezdőbetűit és az évszámot vésték. A felirat felett gyakran díszítés is látható, levél, tulipán, szomorúfűz motívum. Felül többségében korong alakú, rá arányosan szerkesztett csillagmotívumot véstek (Szenna, Zselickisfalud). A belső-somogyi református falvakban az 1940-50-es években még számos oszlopos és fatönkös fejfát őriztek a temetők. Az oszlopos fejfa - minden oldalán hornyolt, vésett, fogazott díszítésű - Nagybajomban található. Aszerint, hogy férfi vagy női fejfa, domború vagy homorú fejezettel készítették. (48. ábra) A közel négyzet- vagy téglalap keresztmetszetű, elülső oldalán vésett, fogazott, néha előreugró fejrésszel kialakított változat, a fatönkös fejfa Szennában, Csökölyben és Kisbajomban volt gyakoribb. Sajátos látványt nyújt a szorosan egymás mellett álló, családtagok együttes sírját jelölő fejfacsoport. A táblás és a fatönkös fejfák félköríves felső részére legtöbbször rövidítést is véstek: „ABFRA" („A boldog feltámadás reménye alatt") ... itt nyugszik... A falusi temetők hagyományos sírj eleit már a két háború között lassan felváltották a műkőből készült szériamunkák. Az otthonok vallásos tárgyi emlékei A szűkebb szakrális tér, a családi otthonok vallásos világát eredeti állapotában már csak múzeumi kiállításokon láthatjuk. Néhány, a hagyományos népéletre vonatkozó leírás, valamint szóbeli emlékanyag visszaidézi a lakások kultikus tárgyait. A ház paraliturgikus megszentelésének rendhagyó példájaként említhetjük, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban őrzött, Csurgónagymartonból 1972-ben bekerült ún. imakövet. A fehér márványból faragott, díszes, imakönyv alakú kő (13x9x3) egy lebontott ház alapjából került elő. (RRM 72. 17. 1.) 408