L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

A szakrális környezet építészeti és tárgyi emlékei (Imre Mária)

sök estig a kápolna előtti téren evéssel-ivással együtt töltötték el az időt. Szt. Mihály búcsúkor tartották a hagyományos őszi kirakodóvásárt is. Erre az alkalomra nemcsak csizmadiák, szű­csök, posztósok, hanem kádárok, kötelesek, bognárok, valamint márcot és gyertyát egyaránt áruló mézesbábosok valamint pecse­nyesütők is érkeztek. A búcsúvásár szokása 1948-ig élő maradt. Bonnyapusztán fogadalmi szándékból készült jellegzetes útmenti kápolna áll. Alkotója Horváth Ferenc útőr, eredetileg ide egy kőkeresztet faragott, melynek felirata: „Isten dicsőségére Alitata Horváth Ferencz és Somogyi Orzsébet! 1925. " Az Igal felől Andocsra tartó gyalogos zarándokok utolsó pihenő állomásaként ismert keresztet a család gondozta. Horváth Ferenc néhány társával az I. világháborúban, a doberdói fronton, a tűzvonalban csodával határos módon egy kis deszkakápolna mö­gé rejtőzve menekült meg. Ezért elhatározta, hogy hazatérte után a kereszt köré egy hasonló, virágdíszes deszkakápolnát farag. Ezt a fogadalmát néhány éves munkával 1929-re be is váltotta. A sti­lizált virágfüzérekkel, valamint tükrökkel is kombinált deszkafa­lak virágait színesre festette. Karácsonykor gömbégőket tett az aj­tónyílás fölé. A kis kápolnát jelenleg is őrzik a leszármazottak. A hagyományt megtartva, nyáron mindig feldíszítik virágokkal. (26. ábra) Somogy megye területén a dél-dunántúli régió más területei­hez képest kevés kálvária található. Stációsorok és keresztcsoport áll többek között Toponáron, Kaposgyarmaton, Lengyeltótiban, Somogyváron, Igáiban, Fonyódon, Mernyén. Néhol a kálváriae­gyüttesek a plébániatemplomok szomszédságában láthatók, így együttesen képezik a húsvéti liturgia eseményének helyét. Má­sutt, mint pl. Ladon és Andocson a kálváriák a temető mellett ta­lálhatók. Különösen a nagyböjti időszakban, a kálváriajárással egybekötve a hívek rendszeresen felkeresték halottaik sírját. Vi­rágvasárnap és húsvét hajnalán szentelt barkát vittek a temetőbe és a feltámadás reményében a sírhantba tűzték az ágakat. A Kapos-menti magyar falvakban mecseknádasdi német kőfa­ragók dolgoztak. Jellegzetes Krisztus-kereszteket és mellékalako­kat formáltak. Attalán, az 1893-ban készült kálváriaegyüttes a fa­lu végén, mesterséges dombon áll. A mellékalakok, a Fájdalmas Mária, János apostol, valamint a kötéllel felfüggesztett latrok meg­formálása osztrák (stájer), illetve dél-német hatást tükröznek. Hasonló a Kánya községben látható keresztcsoport, szintén mecseknádasdi kőfaragók munkája. A megye területén, a többségében református falvakban a ka­tolikusok haranglábakat emeltek. A plébániatemplomoktól távol 397 26. Fogadalmi fakápolna, Bonnyapuszta, 1925-29. Lantos Miklós felvétek, 1974.

Next

/
Thumbnails
Contents