L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001
A szakrális környezet építészeti és tárgyi emlékei (Imre Mária)
sök estig a kápolna előtti téren evéssel-ivással együtt töltötték el az időt. Szt. Mihály búcsúkor tartották a hagyományos őszi kirakodóvásárt is. Erre az alkalomra nemcsak csizmadiák, szűcsök, posztósok, hanem kádárok, kötelesek, bognárok, valamint márcot és gyertyát egyaránt áruló mézesbábosok valamint pecsenyesütők is érkeztek. A búcsúvásár szokása 1948-ig élő maradt. Bonnyapusztán fogadalmi szándékból készült jellegzetes útmenti kápolna áll. Alkotója Horváth Ferenc útőr, eredetileg ide egy kőkeresztet faragott, melynek felirata: „Isten dicsőségére Alitata Horváth Ferencz és Somogyi Orzsébet! 1925. " Az Igal felől Andocsra tartó gyalogos zarándokok utolsó pihenő állomásaként ismert keresztet a család gondozta. Horváth Ferenc néhány társával az I. világháborúban, a doberdói fronton, a tűzvonalban csodával határos módon egy kis deszkakápolna mögé rejtőzve menekült meg. Ezért elhatározta, hogy hazatérte után a kereszt köré egy hasonló, virágdíszes deszkakápolnát farag. Ezt a fogadalmát néhány éves munkával 1929-re be is váltotta. A stilizált virágfüzérekkel, valamint tükrökkel is kombinált deszkafalak virágait színesre festette. Karácsonykor gömbégőket tett az ajtónyílás fölé. A kis kápolnát jelenleg is őrzik a leszármazottak. A hagyományt megtartva, nyáron mindig feldíszítik virágokkal. (26. ábra) Somogy megye területén a dél-dunántúli régió más területeihez képest kevés kálvária található. Stációsorok és keresztcsoport áll többek között Toponáron, Kaposgyarmaton, Lengyeltótiban, Somogyváron, Igáiban, Fonyódon, Mernyén. Néhol a kálváriaegyüttesek a plébániatemplomok szomszédságában láthatók, így együttesen képezik a húsvéti liturgia eseményének helyét. Másutt, mint pl. Ladon és Andocson a kálváriák a temető mellett találhatók. Különösen a nagyböjti időszakban, a kálváriajárással egybekötve a hívek rendszeresen felkeresték halottaik sírját. Virágvasárnap és húsvét hajnalán szentelt barkát vittek a temetőbe és a feltámadás reményében a sírhantba tűzték az ágakat. A Kapos-menti magyar falvakban mecseknádasdi német kőfaragók dolgoztak. Jellegzetes Krisztus-kereszteket és mellékalakokat formáltak. Attalán, az 1893-ban készült kálváriaegyüttes a falu végén, mesterséges dombon áll. A mellékalakok, a Fájdalmas Mária, János apostol, valamint a kötéllel felfüggesztett latrok megformálása osztrák (stájer), illetve dél-német hatást tükröznek. Hasonló a Kánya községben látható keresztcsoport, szintén mecseknádasdi kőfaragók munkája. A megye területén, a többségében református falvakban a katolikusok haranglábakat emeltek. A plébániatemplomoktól távol 397 26. Fogadalmi fakápolna, Bonnyapuszta, 1925-29. Lantos Miklós felvétek, 1974.
