L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001
A szakrális környezet építészeti és tárgyi emlékei (Imre Mária)
Pál között a Napbaöltözött Szűzanya, és a föléje koronát tartó Szentháromság, valamint Alexandriai Szt. Katalin és Borbála látható. (Az oltárt a kápolna restaurálását követően biztonsági okokból a buzsáki plébániatemplomban helyezték el.) (22. ábra) Bizonyosan a helybeliek andocsi zarándoklatai nyomán élő hagyomány maradt, hogy búcsúk előestéjén az oltár Szűz Mária szobrát rendszeresen felöltöztetik. A szokáscselekmény korábban a mindenkori templomatya családjához kapcsolódott. Buzsákon mintegy 100 évre visszatekintőén a Tomity család nőtagjai töltötték be ezt a feladatot. Szűz Mária szobrát anya és leánya mindig együtt öltöztette. Mária ruhatárát is ők őrizték. A buzsáki asszonyok a fogadalmi ruhákat a helybeli varrónővel készíttették. Búcsúk alkalmával a liturgia színeinek megfelelően ún. stükött=rózsás, mintás selyem, vézás (színesen hímzett) és rátétes buzsáki ruhát, illetve piros, kék, sárga, vagy fehér öltözetet adtak a szoborra. Bár somogyi templomaink közül néhány még őrzi a korábbi egyházmegye patrónája, Szt. Anna titulusát, kápolnáink sorában már csak társvédőszentként lelhetjük fel. Nem véletlen, hogy a Dráva-mentén a legutóbbi időkig meglehetősen elzárt területen maradt meg Szt. Anna sajátos kultusza. A tájon pasztoráló ferencesek hatása nyomán a XVIII. században még elevenen élt Szűz Mária anyjának tisztelete. Ennek rendhagyó helyi példája a Loreto hagyomány és Szt. Anna kultuszának összefonódása. Ortilos határában, a légrádi szőlővidéken, 1763-ban romos állapotából építették újjá a Légrád- (később Szt. Mihály)-hegyi Szt. Mihály kápolnát A kápolna eredetileg a zákányi plébániához tartozott, amely 1777-ig a zágrábi püspökség fennhatósága alatt állt. (23. ábra) A Légrád-hegyről Zákányba költözött Godin András plébános 1772-73-ban figyelemreméltó bejegyzést írt a helybeli plébániatörténetbe. Megemlíti, hogy „...József nevű remetét küldtem Loretóba, a Szűzanya képéért. Avval Rómában megálltak, majd elhozták Zákányba, ahol kifüggesztették... " A loretói út hatása nyomán nem tartjuk kizártnak, hogy a korabeli gyakorlat jegyében, a Szt. Mihály kápolnát is gondozó remete a kápolna mellékoltárán álló Szt. Anna és a gyermek Szűz Mária szobrát is öltöztette. A kegyúr 1815-től a Festetich család lett. 1815-ben a Szt. Mihály kápolnát megromlott állapota miatt bezárták. 1823-ban a légrádi polgárok felajánlásából ismét felújították. Az 1824. évi zákányi Praeliminaria Visitationis Canonicae (egyházlátogatás) említi először „...a kápolna kis oltárán Szt. Anna ... valamint a Szűz fából készült, öltöztetett szobrát. " 394 23. Szt. Mihály kápolna (1763-1823). Őrtilos, Légrád-hegy. Lantos Miklós felvétek, 1999.