L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

A szakrális környezet építészeti és tárgyi emlékei (Imre Mária)

Az egykori hagyomány emlékét jelenleg a kápolna múlt században felújított Szt. Anna mellékoltára őrzi. Két mellékalakja, Veronika a kendővel és Mária Magdolna szobrai XVIII. századiak. Fölöttük középen Tirolból származó faragványok, Szt. Anna és Szűz Mária állnak. Készítőjükről Írásos adatunk nem maradt, minden bizonnyal a már említett egyházlátogatást követően, a XIX. század közepén kerülhettek az oltárra. Az eredeti, XVIII. századból megmaradt és félretett szobrokat korábban öltöztették. Erre vall az a praktikus korabeli megoldás, miszerint a faragványok karja könyökben mozgatható. Szt. Anna és gyermek Szűz Mária (120 cm, 80 cm) hársfából faragott szobrain korabeli festéknyomok is láthatók. (24. ábra) A jellegzetes, mozgatható karú faragvány okát többnyire Ausztriában és bajor földön készítették. Használatuk számos déli- és nyugat-magyarországi példa nyomán terjedt el a Dunántúl déli és keleti vidékén a XVIII. század második felében. Előzményeként a Mura-Dráva vidék, a szlovéniai, valamint a burgenlandi birtokosok, a Zrínyiek, a Nádasdyak és az Eszterházyak kegyúri templomait említhetjük, amelyekben csaknem mindenütt fellelhetők a Loreto-kultusz jegyében, fogadalomból öltöztetett Szűz Mária szobrok. E szokás változataként másutt, a prágai kis Jézus szobrokat is felruházták. A szokás általában a forgalmasabb, nagyobb szakrális központoktól távolabbi kápolnákban, templomokban maradt meg. Szt. Annához kapcsolódóan Somogyban, föltehetőleg az egyházmegyei hagyományok játszhattak szerepet. Egykori gyakorlatára vall a Marcali melletti horvátkútiak szokása is. A faluban 1890-ben épült kis kápolna helyébe 1945-ben emeltek templomot Szt. Anna tiszteletére. Az egyházi év ünnepein a liturgia színeihez igazodva, a helybeli jámbor asszonyok öltöztették díszes ruhába a templomukban levő régi Szt. Anna szobrot. (MARICS J., 1995. 177.) A légrád-hegyi kápolna Szt. Annája vörös brokátselyem, a gyermek Szűz Mária kék övszalagos, selyemmel bélelt fehér tüllruhát visel. A kápolna főoltárán felül XVIII. századi festményen a sárkányon győzedelmeskedő, mérleget tartó Szt. Mihály látható. Alatta a XIX. században készült tiroli faragású szobrok Szt. Miklós és Szt. Vendel között Szt. Mihály szobra állnak. A kápolna Szt. Orbán tiszteletére emelt mellékoltára szintén tiroli eredetű. Sajátosan szép kompozíció: szőlőfürtökkel és levelekkel körbefont keretén felül a pápai tiara látható. A fatáblára festett képen, a háttérben a légrádi szőlővidék, és a Dráva sík, szinte veduta-szerű látványa, a kép előterében domborműbe faragva, Szt. Orbán, a szőlő24. Szt. Anna és Szűz Mária öltöztetett szobrai az egykori mellékoltárról, XVIII. század második fele. Örtilos, Légrádhegy. Lantos Miklós felvétele, 1999. 395