L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

A szakrális környezet építészeti és tárgyi emlékei (Imre Mária)

Típus tekintetében a falu körzetében épített nagykápolna és határbeli, hegyi kápolna a leggyakoribb. Kisebb számban találha­tó a megyében iskolakápolna és temetőkápolna is. (L. IMRE M., 1995. 289-309.) Somogy megye 47 kápolnájának javarésze a XVIII-XIX. szá­zadban épült. Kivételként említhetjük a Buzsák határában található középko­ri erdetű ún. Fehér Mária kápolnát, amely évszázadokon át kisebb­nagyobb megszakításokkal szolgálta a vallásos népélet folyama­tosságát. (21. ábra) Népi elnevezése utal arra, hogy a kápolna ere­detileg egy Ecclesia Alba, azaz Fehéregyháza nevű elpusztult kö­zépkori település plébániatemploma volt. (B. BENKHARD L­LUKÁCS ZS., 1996. 3.) A legkorábbi adat 1184-88 ból ismert. A falu mellőle a hódoltság során elpusztult. Jelenleg mint kistáji bú­csújáróhelyet nemcsak a helyi lakosság, hanem a szomszédos fal­vak Somogy(Tót)szentpál, Varjaskér, Táska, Öreglak, Lengyeltó­ti, Nikla magyar és horvát hívei is felkeresik. A kápolna gazdagon faragott, festett barokk oltárát 1701-ben állították. A triptichonra emlékeztető építményen Szt. Péter és 22. A buzsáki „Fehér Maria" kápolna oltára az öltöztetett Szűz Mária szoborral, 1701. Lantos Miklós felvétele, 1998. 393

Next

/
Thumbnails
Contents