L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Pásztorművészet (S. Kovács Ilona)

állapítható azonban, hogy a díszítmény súlypontja mindig a fa-, szaru- vagy fémkampón van. Az ünnepi kampósbotok és a sétabotok között nagyon sok a ha­sonlóság, néha csak a méret és a kampó nyílása dönti el, hogy ju­hászkampó, vagy sétabot a faragvány. Kanászbalták A somogyi pásztorvilág legendás alakjai a kanászok. A kanász és betyár ábrázolásokon gyakran látható az alakok kezében egy balta, ami a kanászok és a betyárok jelképe. (1. ábra) A magyar disznó, a mangalica és a zselici disznó egyaránt keveredett a vad­disznóval, ha támadtak, akár egymásra, akár idegen emberre, akár a kanászra, az egyetlen hatásos fegyver ellenük a balta volt. Jobb esetben csak a fokát használták, de szükség esetén az élével szakították be a disznó koponyáját. A kanászok félelmetes szak­értői voltak a balta használatának, nagy távolságból pontosan vágták a kitűzött célba. Mivel veszélyes fegyver volt, a hatóság tiltotta, azonban a kanászok még a XX. század elején is használ­ták. A balkarjukra vagy a balvállra akasztva hordták magukkal, a rövidebb nyelűt a tarisznya karikájához csatolták. A kanászta­risznyára külön baltatartót szereltek. A baltafejet hozzáértő ková­csokkal készíttették, igen nagy szakértelem kellett hozzá. Somogyban általánosan elterjedt típus az úgynevezett balaska, melynek oldalnézete lekerekített oldalú hegyesszögű háromszög­re emlékeztet. (11-12. ábra) Felső oldala és az éle domborúan, al­só éle homorúan ívelt, a köpű előtt egy lépcsővel szélesebb, de a vonal ívét a balta fokáig megtartja. A foka a hegyesszög levágott íve. Formája rendkívül kiérlelt, egyszerű, tökéletesen alkalmas minden olyan feladatra, amire a kanász használja. Régiségét mu­tatja, hogy az alapforma számos változatban előfordul. A balaskák nyele kb. egy méter hosszúságú keményfa, amit a pásztorok ma­guk faragnak, helyenként díszítenek. Spanyolozott és karcolt mintával díszített balták kerültek a gyűjteményekbe. Gyakori a díszítetlen esetleg szegekkel kivert nyél. Domború faragásokkal nem gyöngítették a nyelet. A balaska mellett ritkábban előfordul az ország északi és keleti részében is használatos baltaforma, melynek jellegzetessége, hogy a felső oldala is homorúan ívelt, a balta foka szélesedik és ferdén lemetszett. Alsó oldalán a nyél közelében egy csatorna ta­lálható. 10. Kampófej. Sárgarézből ké­szült öntvény. A horga kosfej­ben végződik. Felirata: „1814 jan. 1 ". Mesztegnyő-Kopár­puszta. NM 134499. 11. Kanászbalta, „balaska". A spanyolozott nyelén betyár jelenetek. 1880-as évek. NM 34301. 335

Next

/
Thumbnails
Contents