L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Pásztorművészet (S. Kovács Ilona)

12. Kanászbalta, „balaska". Karcolt virágmintával és címerrel. Felirat: „DR. M L 1930". Madarassy László számára készült. Mosdós. NM 134852. 13. Díszfokos. Nyelén domborúan faragott pásztoralak és „barkócázást" utánzó faragott bütykök. Készítette id. Kapoli Antal. Somogyhárságy. RRM11205. Fokosok К pásztori fegyverek közé tartozik a fokos. (13. ábra) Kevésbé elterjedt a baltánál, nem köthető kizárólag a kanászsághoz. A baltával ellentétben a fokosokat a pásztorok is el tudják készíteni. Faragott negatív formába öntik a megolvasztott fémet, a cint, vagyis ónt, vagy a rezet. A Somogyban használatos fokosok változatos formájúak, általános jellegzetesség azonban, hogy fokuk, miként azt a fém juhászkampóknál leírtuk, kiemelkedő, többosztatú, a metszete négyszögletes. A fokos lapja az éle felé szélesedik. Karikásostorok A karikásostort (14. ábra) a kanászok, csikósok, marhapásztorok, rövid ideig a bárányokat őrző juhászok, a hosszúnyelű változatát a bivaly csordások is használják. Minden ostor két részből áll, a fából faragott nyélből és a bőrből font ostorból. Az összekapcsolódás módja különbözteti meg a karikást a többi ostorfajtától. A karikás esetében a nyelet és az ostort egy szíjból kötött, (15. ábra) vagy fémből készült karika kapcsolja össze. Az ostor könnyű járása érdekében, a karika és a fonás közé több bőrből hajtogatott vánkost és karikát is közbeiktatnak. A karikásnyelet szilvafából, körtefából, kecskerágóból, vagy jávorfából faragják. A nyél három fő egységből áll: fogórész, középrész és a fejrész. A fogó sima, esetleg a gömbölyű vége díszesebb. Előfordul, hogy a végére sípot faragnak, amivel jelezhetnek a társuknak. A középrészre kerül a domborúan faragott díszítmény. A minta több mezőre bomlik, amit gyűrűk választanak el. A megye északnyugati tájain előfordul a bőrdíszítményt utánzó faragás, három vitézkötést utánzó gyűrű, a középsőtől kiindulva felfelé és lefelé több sorban bőrpillangókat utánzó motívumsor. Ez a díszítmény a zalai karikások stílusához közelít. Cserép János marcali gulyás és Kálmán István kopárpusztai juhász karikásnyelein gyakori ez a díszítmény, (14-15. ábra) de feltűnik a Zselicben is. A nyél a feje felé vékonyodik, ezért csak ritkán díszítik. A fémfüles nyelek felsőrészét cinezés, vagyis ónöntéssel készült minta erősíti. Az ónöntés rögzíti a kis fémfelületet a nyélhez. (15. ábra) Ez a változat a megye északnyugati része felé gyakoribb, szórványosan másutt is feltűnik. Somogyban azonban a legtöbb karikásnyél gombban végződik, erre kerül a bőrfül, amit a gomb alatt erősen körülkötnek. 336