L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Pásztorművészet (S. Kovács Ilona)

Juhászkampók 8. Juhászkampó. Visszahajtott kampóján kalapos férfifej. XIX. század vége. Csokonya. NM 16430. 9. Juhászkampó. A kosfejben visszahajló kampó két oldalán domborúan faragott rozetta. XIX. század vége. Mernye. NM 16287. A somogyi juhászkampókat egy darab fából faragják, ami azt jelenti, hogy olyan élőfát választanak juhászkampónak, melynek egyik végéből hajlítás nélkül kialakítható a faragott kampó és a nyél. (8-9. ábra) A kampós bottal birkát fognak ki a nyájból, ezért a birkaláb vastagsága határozza meg azt a szöget, illetve távolságot, amely a kampó és a botszár között kívánatos. Mértékül a hüvelykujj szolgál. Az egy darab fából faragott juhászkampók somfából készülnek, amit gyökerestől vágnak ki. A gyökérrészből készül a kampó. A héj eltávolítása után az érett fa igen szép, díszítés nélkül is esztétikus. A kampófejet viszont körplasztika: kosfej, kalapos emberfej, (8. ábra) makk, esetleg ezek kombinációja díszíti. A kampó két oldalán egy-egy domborúan faragott kerek virág látható. (9. ábra) Ugyanez a rózsa, vagy tulipánszerű virág megjelenhet a kampó kifordított végén is a kosfej helyett. Külső-Somogyból, Mernye környékéről ismerjük a legtöbb kétoldalt rózsás, kosfejben végződő kampósbotot. Bizonyára a ritka alapanyag is közrejátszik abban, hogy Somogyban is használnak olyan juhászkampót, aminek a nyelére más anyagból illesztenek kampófejet. A XX. századi faragópásztorok díszes kampósbotjai szinte kivétel nélkül ebbe a csoportba tartoznak, hiszen lehetetlen nagy mennyiségben somfához jutni. A fémkampók öntéssel készülnek. A legrégibb közöttük egy Mesztegnyőről gyűjtött sárgaréz kampófej, a köpű oldalán olvasható az „1814. jan. 1 "-es keltezés. (10. ábra) A hajlított kampó kosfejben végződik. A 15 cm hosszú köpű kampóval átellenes oldalán, miként a fokosokon, egy négyszögletes, tagolt, piramisszerű nyúlvány van, ezért fegyvernek is használható. A típus közismertségét mutatja, hogy még a XX. század közepén is készültek hasonló formára faragott szarufejes kampók. A vas kampófejeken is feltűnik a fok, a kampó azonban egyszerűbb kígyófejben végződik. A szarukampók a XX. század elejétől ismertek, általában a díszes ünnepi változatok és az eladásra szánt kampósbotok kiegészítői. A szaru melegítéssel alakítható, hajlítható, könnyen faragható, a szálkás szerkezete miatt azonban komolyabb igénybevételre alkalmatlan. A kampósbotok nyele, amennyiben díszített, hasonló az ünnepi botokéhoz. Alapanyagként a somfa, galagonya, kecskerágó és egyéb keményfák szolgálnak. Az egyszerűbb változat felületét esetleg természetes vagy mesterségesen kialakított bütykök díszítik. Az ünnepi és ajándék juhászkampók nyelét, miként a sétabotokét, karcolt vagy domborúan faragott díszítmény borítja. Meg334