L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Hímzések–csipkék régen és ma (Varga Marianna)

33. Madaras mintájú kézelő, pamutos vászonból készült férfiingen. Németegres. RRM 4127. 34. Női ing részlete. Piros pamutfonallal, keresztszemes hímzéssel varrott korsós-virágos motívum. Törökkoppány. RRM1311. СЙ (kézzel kötött mintás harisnya) egészítette ki, fehér, piros, rózsaszín, kék színekben. A kapcakötő színes szőrszalag volt. Bársonycipőt viseltek hozzá gyönggyel lefogott szalagcsokorral, vagy bőrből készült „brunel" cipőt színes fonallal kivarrva. Kedvelték a színes mintával kötött tutyikat is. (HOFER T., 1954.) (DÉNES Jné.-POSGAI K., 1943.) Ahol a női viseletek fennmaradtak, ott szívesen viselték a nagylányok és a menyecskék a fehér horgolt és kötött mintás harisnyákat. Közülük néhányat a csurgói múzeum is őriz. Buzsák „...Buzsák négy (eredetileg horvát és szlovén lakosú) somogyi falu: Buzsák, Tótszentpál, Varjaskér és Táska lakosságának ingekre, párnavégekre és lepedővégekre dolgozott varrásai... " (FEL E., 1977.) A buzsáki hímzés az 1900-as évek óta a legismertebb hímzőstílusok egyike. Különlegessége, hogy szinte egyidoben voltak használatosak a régi stílusú hímzések (4. ábra) és mellettük a paraszti stílus változatai. (35-36. ábra) Az egykor virágzó hímző270 32. Férfiing kézelője piros pamutfonallal, madaras mintával, keresztszemes hímzéssel kivarrott. Németegres. RRM 1394.