L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Hímzések–csipkék régen és ma (Varga Marianna)

Az első világháború után divatosak lettek a női ingeken a lehajtható nagyobb formájú gallérok, melyeket piros fonallal, szabadrajzú mintával varrtak ki. Gönczi Ferenc 1925-ben és 1926-ban vásárolt női inggallérokat a Rippl-Rónai Múzeum részére. (RRM 1322., 1323.) Zsebkendőjük, amit templomba viseltek horgolt szélú csipkével szegett, de táncba a fiúknak ajándékba készítettek kettős horgolású csipkét is, aki azt a zsebébe tűzte és ezért megtáncoltatta a lányt. A törökkoppányi és a Kapos-menti fehérrel hímzett férfiingek között sok volt a hasonlóság, ami természetes, hiszen a megyehatár nem jelenti egyúttal az etnikai határokat is. A lányoknak és a fiatalasszonyoknak ünneplő öltözetét böckös kap30. Piros pamutfonallal keresztszemes hímzéssel kivarrott, pamutos vászon férfiing. Az ingmellen az ismétlődő korsós-virágos mintát keresztszemes hímzéssor keretezi, „Sziártó János" felirattal. RRM 2951. 31. Piros pamutfonallal, keresztszemes technikával hímzett, makkos mintájú női ingujj részlete. Széle horgolással szegélyezett. Németegres. RRM 1407. 269