L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Hímzések–csipkék régen és ma (Varga Marianna)

A Néprajzi Múzeum textilgyűjteményében 1900-1954 között fi­gyelemre méltóak Garay Ákos grafikus, Mihalik Gyula rajztanár, Volly István folklorista, Gönyey Ebner Sándor és Hofer Tamás néprajzkutatók közreműködésével bekerült somogyi hímzések, különösen a férfiingek. Az Iparművészeti Múzeum, a Rákóczi té­ri Nőipariskola, Kund Elemér és az Állami Népi Együttes gyűj­teményéből ajándékozott somogyi hímzések is jelentős értékűek. A levéltári kutatásokból és a megjelent szakirodalomból tud­juk, hogy Somogy megyében a XIX. században a férfiak és a nők körében még általános volt a fehérvászon öltözet viselése, ami a férfiaknál inget, gatyát, a nőknél vászoninget, bő pendelyt, „rendes péntőt", kötényt, keszkenőt és kendőt jelentett. „.. .Valamennyi fehér­ben, otthon fonva-szőve, otthon varrva... Л férfiak a XIX. század első felében még rövidderekú inget viseltek, amely szűkujjú „sípujjas", vagy bőszáju volt és amit alul beszegtek, vagy... „fehérpamuttal kivarrtak... ...a somogyi gatya 12 szeles volt, féllábszárig ért s alul volt mester kéje, vagyis rojtja... Az asszonyok ünnepre bodorujju felifujt fodros inget öl­töttek magukra s a nyakat és a vállakat -férfiak nyakravalójának meg­felelően - visszahajló gallér módjára... a finom gyolcsból való csip­kés-fodros „smizli" borította". (JANKÓ J., 1902. 224-253.) Mihalik Gyula kaposvári rajztanár, majd iparművészeti író (1874-1934) az 1900-as évek első évtizedében Malonyay Dezső felkérésére írta meg a Magyar Népművészet IV, dunántúli kötetében Somogy megye tárgyi népművészetéről szóló tanulmányát. Feltehetően a fényképfelvételek javarészét Sági János író, a rajzokat Juhász Ár­pád művész készítette. A 16 fekete-fehér és 4 színes táblán 50 kü­lönféle lepedővég, vánkoshéj, férfiing, női ingváll, kézbevaló ken­dő fehér- és színes hímzéssel, egészben és a részleteket hangsú­lyozva került bemutatásra. A somogyi hímzések leírása, a rajzokkal, fotókkal való bőséges illusztrálása tette lehetővé, hogy napjainkban is - 150-200 eszten­dő távlatából - a különféle textilgyűjteményekben megőrzött so­mogyi hímzések - az akkori adatközlők emlékezetét felidézve ­megszólalhassanak. Palotay Gertrúd ismertetése a buzsáki hímzésről 1932-ben je­lent meg. Ebben az esztendőben Ferenc Kornélia kézimunkatanár közreműködésével állították össze a Hímzőmesterség című köny­vet is. (PALOTAY G, 1932. 9. sz. 4-9.) (FERENCZ K.­PALOTAY G., 1940.) Az 1940-es évektől Fél Edit, Doma­novszky György, Vajkai Aurél, majd Knézy Judit és Kerékgyártó Adrienne összegzik tanulmányaikban, könyveikben a somogyi hímzések, csipkék kialakulására, változására, fejlődésére vonatko­zó ismereteiket. Kerecsényi Edit 1950-től kutatja Zala megye néprajzi-népművészeti hagyományait a nagykanizsai Thúry 250

Next

/
Thumbnails
Contents