L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

A paraszti viselet változásai a XVIII–XX. században (Knézy Judit)

A fiatal férfiak, különösen, akik megjárták a világháborút, nem vették fel többet a vászongatyát, csak a nyári nagy melegben, aratáskor, csépléskor, esetleg fűkaszáláskor, ilyenkor volt általános a bocskorban járás is. Az idősebb parasztok ragaszkodtak a bogatyához, a hímzett vászoningekhez, vászon alsógatyához, a régi mellényhez, bundához, félkabáthoz a harmincas évekig. Nagy Mihály belegi parasztember emlékezett rá, hogy az 1920-as évek elején Csurgón járt szavazáskor, ott látott idős virilista gazdákat szűrben. Ezután már csak pásztorok, csőszök, uradalmi kocsisok vették fel a hétköznapra való szűrüket. A férfiak e korból való divatosabb ruházata mégis eltért a városiakétól, pl. egyesek ünnepen fekete csizmanadrágban jártak, hozzá fehér pamutvászon ingben, ez sokszor hímzett volt, rajta porcelán vagy fémgombok, a mellényük, kabátjuk is többnyire fekete volt, szabása fáziseltolódással követte a városiakét, a kalapjuk ugyan vidékenként más volt, mégis meg lehetett ismerni róla, hogy viselője faluról jött. Tarisznyájuk akár vászon (pl. a csökölyieké), akár bőrtarisznya (Zselic, Belső-Somogy, és mindenütt a pásztorok), akár szőrtarisznya volt az (Külső-Somogy), csak a somogyi parasztokra vagy pásztorokra volt jellemző. Gyermekek vászontarisznyát hordtak az iskolába. A pásztorok e korszakban is kitűntek régiesebb ruhadarabjaikkal, fekete csizmanadrágjukkal, vászoningükkel, gurcsigombos mellényükkel, amely esetenként zsinórozott díszű is lehetett, kabátjukat vastag posztóból varrták. A gálosfai német pásztor kék posztónadrágját vitézkötéssel varrták ki. (RRM 9195.) Hétköznap a pantalló mindennapos volt, akár a csizmanadrág vagy a ceig nadrág. Sokszor házilag festett vászonból varrtak szűk nadrágot. Az ing a praktikusságot követte, munkanapokon nem volt fehér, hanem színes karton, kékfestő, vagy házilag festett anyag. A mellény és kabát esetében nem ragaszkodtak a feketéhez. Uradalmi alkalmazottak esetében még ebben az időben is előfordultak szabott, zsinórozott ruhadarabok, mint a parádéskocsis dolmánya, szűre. Különleges sorsú, rendeltetésű ruhadarabok Kontyok, fejkötők az első világháború előtt A megye legtöbb községében az asszonyok többnyire fekete selyem- vagy klottkendőből, fiatalok esetleg pirosból vagy kékből hátrakötött kendőkontyot viseltek: Külső-Somogy, Kapos-mente, a Nagy- és Kisbérek körzete katolikus és református falvaiban, a Dráva mellett Babócsától Vízvárig, a Zselicben, a Szigetvidéken 240 41. Vászonból hajtogatott fejfedő. Bikessy-Heimbucher könyvéből, 1816. Veszprém. Sasi János rajza alapján.