L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

A paraszti viselet változásai a XVIII–XX. században (Knézy Judit)

36. Katolikus lakodalmi csoport a Kapos-mentén. A fiatalasszonyok „hátrakötőbent". Szabadi, 1942. RRMF8547. Ismeretlen szerző felvétele. A paraszti viseletek utóvirágzása és elhagyása Az első világháború után a paraszti viseletek utóvirágzásának szakasza következett be. Még mindenhol fennmaradt a bőszoknyás, szoknya-blúzos vagy réklis női ruházat, sem az egybe ruha, sem ûszïïk szoknya, sem a rövidre nyírt haj nem jellemző a nőkre. De egyre kifinomultabb a hajviseletük, egyre több fonatot készítenek az asszonyok pl. Karádon. Somogyacsán a fiatalasszonyok a felül simán hagyott, a két oldalt elválasztott hajból még 20 fonatot is készítettek kétoldalt, előrehúzták a fülig, hogy kilátszódjon a fonat eleje a kendő alól.(38. ábra) Kontyfésúvel rögzítették. Idősebbek kevesebb ágra fontak. A legdíszesebb haj konty ai a Kaposmenti eladó lányoknak volt, még sok díszes csattal is összefogták úgy, hogy alig látszott a hajfonatuk. Tájanként másként kezdődött a házivászon ruhadarabok kiszorulása a felsőruházatból és a gyári anyagok és vele a városiasabb szabásmódok alkalmazása az ünnepi és hétköznapi viseletben. Figyelembe kell venni a korszak vizsgálatánál a családi készletek elhasználását is. Ahol a fiatal házasok a szülőkkel laktak, a gazdaasszony ügyelt arra, hogy a fiatalok ne nagyon divatozzanak és használják el a meglévő ruhákat. A lány örökölte anyja, nagyanyja, dédanyja szoknyáját, ingét, vállkendőjét, kabátféléjét, hiába akart volna divatosabban járni. Oly237