L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

A paraszti viselet változásai a XVIII–XX. században (Knézy Judit)

21. Nagypénteki „gyónó" gyászöltözet fehér homlokkötős konty. Fehér „fejkeszkenő" és „férevető", vászon „bikla". Rekonstrukció. Knézy Judit felvétele, 1970. ráncolt ujjú, vállfoltos, esetleg franciás vállú inget varrt vagy varratott leendő férjének az ún. szabatás alkalmával, amikor a rokon asszonyok a leendő pár kelengyéjét állították össze. Az ünnepi darabokat hímezték: kézelőjét, gallérját, az ing mellén lévő rávarrt betétet és a mellbetét szélén lévő szegest is általában fehér lapos lyukhímzéssel, luggatással, (23. ábra) póköltéssel, (Törökkoppány), azsúrral, mesterkével (Karád és környéke). De voltak vidékek ahol piros keresztszemes kellett a fiataloknak, kakasos gallér a vőlegénynek (Törökkoppány, Somogy egres stb.), vagy legalább a monogram bevarrásához. Hétköznapi ingek esetében volt hosszú ujjú kézelős, elől végig nyitott, felálló gallérú, vállfolt nélküli és díszítetlen ing is. (MALONYAY D., 1912. 250. kép) Ismert egy síp228