L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

A paraszti viselet változásai a XVIII–XX. században (Knézy Judit)

7. a. Szőlőmunkás kiskalap­ban, zsinórozott ujjasban, bő­gatyában Kisberény község 1851. évi pecsétjén. 7. b. Süveges szántóemberek Istvándi pecsétjén. XVIII. század. pelt a fizetésében (SML XIII. 17.), s ugyanebben az évben Mikii Bözsi ládájában a rablott holmik között találtak egy új kék kendőt és két kék kötényt. (GÖNCZI E, 1942 a. 234.) A XVIII. század folyamán a változások a férfiaknál a fejfedők alakulásában (süveg-kalapváltás), újféle lábbelik átvételében, a felső ruházatot kiegészítő kabátfélék sokféleségének kialakulásá­ban indult meg. Viszonylag gyorsan történt a parasztok, pászto­rok körében a posztósüveg elhagyása. Még a XVIII. században a nemesi ünnepi viseletnek is fontos része - az árszabások szerint. Volt „fodros, kettős vagy dupla, hármas" süveg több méretben (1759, 1814) (4. a., 7. b. ábra). Legtovább az uradalmak béresei, {„szolgá­nak való közönséges söveg ,r ) kinti munkán foglalkoztatott kocsisai hordták, és kapták konvenciójukban. A nagyobb uradalmakban a birtokos család címere is látható az alkalmazottak süvegén még a reformkor végén is. A téli viselet részét képező prémes szélű, de valójában felhajtott szélű posztósapkát, a „bagósüveget" emlegeti Kövér János plébános Vörsről - a História domusban 1813 körül - az új templom építésekor feltárt temető férficsontvázain látta e süveg maradványait. A Balaton-mellékén kívül fekete, belül fehér prémes bagósüvegre emlékeztek a XIX. század végén, de éppen Vörs környékén emlegették a vidrabőrös sapkát is, másutt ne­mez-, vagy prémszegélyű kerek posztósapkát. (JANKÓ J., 1902. 224.) A kalap viselésére a pásztorok előbb áttértek, mint a parasz­tok. Az egyszerűbb anyagúakat tudták csak megvenni, vagy kap­ták konvencióba: „közönséges szőrből készült alatson ésgömbölű tetejű nagyobb kalap" 1814-ből. 1805-ben Lakatos Mártony uradalmi ka­nász hagyatékában már egy új és egy régi kalap maradt Drávaszentesen. (MOL 623 IV 24. sz. B. 150. cs.) Ekkor már ál­talános az árjegyzékek tanúsága szerint, hogy a fiúgyermeknek mielőbb megvették a kalapot, nemcsak 12-13 évesnek, de még ki­sebbnek is. (SML IV 1. a. 1814). A cilinder formájú Subri kalap látható egy 1837-ben a bajomi kanászról színes ábrán (vö. 177. oldal, 3. ábra). Ilyen szerepel még Szemlér Mihálynak Patkó Pis­ta betyárról Mikén 1859-ben rajzolt képén is. (9. ábra) Ez van egy juhászról 1862-ben festett portrén. (UJHÁZY E, 1862. 268.) Jan­kó János szerint a szigetváriaknak „A csökli kalaphoz " címzett kocs­mája még cilinder formájú cégért hordozott a XIX. század végén. (1902. 224.) A szélesebb karimájú nagy kalapok váltak azután di­vatossá. A Helytartótanács 1812-ben még tiltotta a nagykarimájú, széles kalapok készítését, amelyet eleinte inkább fiatal emberek hordhattak. (KRESZ M., 1956. 38.) Talán az 1850-es évektől kez­dett hódítani a keskeny, 2-3 cm-es szélű, kis kerek csúcsos tetejű kalap. (KRESZ M., 1956. 1. 66.) A legkisebbeket Külső-Somogy­214

Next

/
Thumbnails
Contents