L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

A paraszti viselet változásai a XVIII–XX. században (Knézy Judit)

7. a. Szőlőmunkás kiskalapban, zsinórozott ujjasban, bőgatyában Kisberény község 1851. évi pecsétjén. 7. b. Süveges szántóemberek Istvándi pecsétjén. XVIII. század. pelt a fizetésében (SML XIII. 17.), s ugyanebben az évben Mikii Bözsi ládájában a rablott holmik között találtak egy új kék kendőt és két kék kötényt. (GÖNCZI E, 1942 a. 234.) A XVIII. század folyamán a változások a férfiaknál a fejfedők alakulásában (süveg-kalapváltás), újféle lábbelik átvételében, a felső ruházatot kiegészítő kabátfélék sokféleségének kialakulásában indult meg. Viszonylag gyorsan történt a parasztok, pásztorok körében a posztósüveg elhagyása. Még a XVIII. században a nemesi ünnepi viseletnek is fontos része - az árszabások szerint. Volt „fodros, kettős vagy dupla, hármas" süveg több méretben (1759, 1814) (4. a., 7. b. ábra). Legtovább az uradalmak béresei, {„szolgának való közönséges söveg

,r

) kinti munkán foglalkoztatott kocsisai hordták, és kapták konvenciójukban. A nagyobb uradalmakban a birtokos család címere is látható az alkalmazottak süvegén még a reformkor végén is. A téli viselet részét képező prémes szélű, de valójában felhajtott szélű posztósapkát, a „bagósüveget" emlegeti Kövér János plébános Vörsről - a História domusban 1813 körül - az új templom építésekor feltárt temető férficsontvázain látta e süveg maradványait. A Balaton-mellékén kívül fekete, belül fehér prémes bagósüvegre emlékeztek a XIX. század végén, de éppen Vörs környékén emlegették a vidrabőrös sapkát is, másutt nemez-, vagy prémszegélyű kerek posztósapkát. (JANKÓ J., 1902. 224.) A kalap viselésére a pásztorok előbb áttértek, mint a parasztok. Az egyszerűbb anyagúakat tudták csak megvenni, vagy kapták konvencióba: „közönséges szőrből készült alatson ésgömbölű tetejű nagyobb kalap" 1814-ből. 1805-ben Lakatos Mártony uradalmi kanász hagyatékában már egy új és egy régi kalap maradt Drávaszentesen. (MOL 623 IV 24. sz. B. 150. cs.) Ekkor már általános az árjegyzékek tanúsága szerint, hogy a fiúgyermeknek mielőbb megvették a kalapot, nemcsak 12-13 évesnek, de még kisebbnek is. (SML IV 1. a. 1814). A cilinder formájú Subri kalap látható egy 1837-ben a bajomi kanászról színes ábrán (vö. 177. oldal, 3. ábra). Ilyen szerepel még Szemlér Mihálynak Patkó Pista betyárról Mikén 1859-ben rajzolt képén is. (9. ábra) Ez van egy juhászról 1862-ben festett portrén. (UJHÁZY E, 1862. 268.) Jankó János szerint a szigetváriaknak „A csökli kalaphoz " címzett kocsmája még cilinder formájú cégért hordozott a XIX. század végén. (1902. 224.) A szélesebb karimájú nagy kalapok váltak azután divatossá. A Helytartótanács 1812-ben még tiltotta a nagykarimájú, széles kalapok készítését, amelyet eleinte inkább fiatal emberek hordhattak. (KRESZ M., 1956. 38.) Talán az 1850-es évektől kezdett hódítani a keskeny, 2-3 cm-es szélű, kis kerek csúcsos tetejű kalap. (KRESZ M., 1956.

1. 66.) A legkisebbeket Külső-Somogy214