L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Szűcsmunka (Torma László)

11. Női ködmön. XIX. század vége. Rinyakovácsi. RRM 159. csai, mintha mindegyik a középponti rózsából indulna. Mindezek mellett a kiindulási pont, a sematizált szívalak - e típus mindegyikénél van - és a virágszárak egy része is megmaradt. A 7-9. ábrák jól mutatják a hímzés terjedését. Figyelemre méltó az olyan felületeken, amelyeket hagyományosan nem díszítettek - a vállfolt, a hónalj -, a rátétek rendjétől független hullámos, indás virágtövek készültek, csak hímzéssel. Ezek mindig az újabb stílust képviselik, hisz a rátétek megszabták a hímezhető felületeket, ahol azonban nem voltak régebben, ott szabadon áradhatott az újabb ízlés diktálta hímzésforma. A 9. ábra ködmönén három nyújtott gránátalma jellegű virág jelenik meg váltakozó színekkel. Kétségtelenül az úri hímzés leszármazottainak tekinthetjük ezeket. Középső rózsája már csaknem teljesen hímzett. E két motívum kapcsolja össze e darabot a következő, rövidderekúnak elnevezett típussal. Mielőtt sorra kerülnének, szót kell ejteni a Somogy megyei ködmönöknél oly gyakori kis kerek bőrpitykékről. Jellemzőek az előző csoportra, a sorra kerülő rövidderekúaknál pedig az előképre találunk példát. Fiitterek láthatók rajtuk. Ezeket utánozták a kis bőr korongocskákkal, -pitykékkel. A rövidderekú típus - egyedülállóan a magyar ködmönök között - háta hossza 20 cm körül mozog. E típusba tartozók bőre kevés kivétellel barnára színezett. Mind a tisztán rátétes darabok, mind a teljesen hímzettek és az átmenetek is képviseltek ebben a típusban. A múzeumokban megmaradt csak rátétesek töredékesek, így rajzon tudunk egy ujjavesztett darabot bemutatni Szennáról. (10. ábra) Ezzel csaknem azonos a Magyar Iparművészet folyóiratban bemutatott (MIHALIK GY., 1905. 248.) csökölyi és egy Csököly vidéki kis ködmön. (MALONYAY D., 1912. 242. kép) Malonyay Dezső képein jól követhetjük a rátét és hímzés 12. Női ködmön. XIX. század második fele. Hedrehely. NM 72.763. 200