L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Szűcsmunka (Torma László)

arányait. Készítésük ideje a XIX. század hetvenes évei lehetnek, a hímzettek között a selymesek vannak túlsúlyban és ezek a régebbiek. Származási helyük: Darány, Szigetvár, Hedrehely, Nagyatád. (MALONYAY D., 1912. 306-307,310-311. képek) A rövidderekú hímzett csoport (11-12. ábra) díszítéseinek elrendezésében egyesül a virágtöves, a középpontos és a térkitöltő megoldás. Ezen belül is vannak változatok. Egyiknél a virágtő két oldalról körülöleli a középponti rózsát, a másiknál belőle két hajlított inda indul ki és rózsában végződik. A kompozíciók típusa egyedülálló a magyar szűcsmunkában. Sajátos még a sötét és világos árnyalatú színek erős kontrasztja, amely egy díszítményen belül is jelentkezik. A toldott aljú típus a következő. Barnára festett bőrű, színes gyapjúhímzéses ködmönök. (13-14. ábra) Több vonásban eltér az eddig tárgyaltaktól. Az egyik legfontosabb különbség, hogy hiányzik a többieknél oly domináns vállfolt, a hátát keretező vörös rátétek sem különülnek el. Emiatt a díszített terület megnő, amelyet teljes mértékben ki is töltenek a nagyon színes hímzésű virágtövek, amelyek a hónalj alatt is folytatódnak. A típus ködmönjein külön szabott toldás van, amelyet alul, a fodrosító betoldások szélénél prémmel szegélyeztek. Itt nem sallangokkal, hanem rövidre nyírt gyapjúbojtokkal díszítik. Azonosak viszont az előző típusok hímzett darabjaival a többszínű, erős színekkel megfogalmazott kontrasztos, kerek szirmú rózsákkal. A bőségesen használt hímzésre jellemző, hogy az ujjakon, a vállnál - szokatlan módon - a virágtövekre merőlegesen, még egy virágos indát varrtak. (MALONYAY D., 1912. 314, 315. kép bal oldali rajza) Ez egy csökölyi archív fotón is jól látszik. (14. ábra) Egy másik, lakócsai archív fotón is jól megfigyelhető a toldott alj, a jobb oldali idősebb nő tagja visel - habár kevésbé díszített - e típusba tartozó ködmönt. (2. ábra) A Néprajzi Múzeum e típusba tartozó ködmönjeinek meghatározása bizonytalan (Csököly), nem gyűjtés, hanem vétel az Iparművészeti Társulattól. Malonyay Dezső (1912. 309, 311. ábra felső, 312, 314-315. ábra bal oldali ujja rajza és a 316. ábra) közölte ködmönök lelőhelyei: Nagybajom, Kisbajom és Berzence, Nagyatádon készültek. Berzencén a horvátok is viselték. (MALONYAY D, 1912. 177.) Berzencéről került a nagykanizsai Thúry György Múzeumba e típus egy változata, amelynek viseléséről adatunk is van. ,ßzt a mama kapta még lánykorában, ez volt az esküvői bundája (kb. 1870ben ment férjhez). Rendszerint azt kaptak... Mintája ruzsicás." (SZABOLCS Pné, 1980. 83.) 201 13. Női ködmön. XX. század első fele. CsÖköly. NM 127.856.