L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Szűcsmunka (Torma László)

6. a—b. Női ködmön eleje és háta. XIX. század vége. Vese. RRM 1628. 7. Női ködmön. XIX-XX. századfordulója. Vese. RRM 1626. A már említett árszabások adatain kívül kevés forrás szól a somogyi szűcsmunkáról. Mihalik Gyula (1905), Bátky Zsigmond (1906) és Malonyay Dezső (1912), valamint az ő adataikat is használó Kresz Mária (1979) munkáján kívül csupán néhány elszórt utalás található, ezek is nagyon általános jellegűek. A viseletdarabok közül a ködmönt, ,Jzisbundát" és a hosszabb férfi „bekecset'" viselték. Kevés az adat a subáról, női kisbundáról. (MIHALIK GY, 1905. 250., MALONYAY D., 1912. IV. 169.) Néhány foszlányon kívül két archív felvételt, és egy női kissubát ismerünk, utóbbi - a NM gyűjteményében -, Csökölyből való. Hiányoznak a bőrmellesek, a feltalálható néhány darabot ködmönből alakították át, illetve a két hiteles darab közül az egyiknek csak az eleje díszített (MALONYAY D., 1912. 166. 305. kép jobb felső melles), a másik rossz állapotú, szokatlan díszítésű darab, nehezen értékelhető. A díszítése hasonló a később jellemzésre kerülő rövidderekú típushoz. (4. a-b. ábra) Szűcscéh ismert 1779-ből, ez a felsősomogyi egyesült szűcsök céhe, rajtuk kívül a szigetvári szíjgyártó-szűcs-üveges (1777) céhről van adat. Kaposváron (1715), Szigetváron (1828), Nagyatádon (1776), Barcson (1836) és még néhány kisebb helyen számíthatunk a vegyes céhek tagjai között esetleg szűcsökre. (VALENTÉNYI G., 1909.) Abád, Szigetvár, Kaposvár, Nagyatád vásárain árultak Somogy megyében szűcsmunkát (BÁTKY ZS., 1906. 35., MALONYAY D., 1912. 166-178.), valószínű egyben készítő helyek is. A kevés történeti adat és a közlések szűkössége miatt a Néprajzi Múzeumban és a Rippl-Rónai Múzeumban található anyagra lehet csak támaszkodni. A gyűjtők és a gyűjtések sorából a Néprajzi Múzeumban a Lichtneckert Józseftől 1905-ben vett ködmönöket érdemes megemlíteni, amelyeket Bátky Zsigmond (1906. 34-43.) közölt, Kaposváron pedig Gönczi Ferencet, aki 1923-42 között szerezte meg a múzeum szőrmésbőr ruházati anyagának legtöbbjét. Rajtuk kívül Mihalik Gyula, Gönyey Ebner Sándor és Györffy István gyűjtéseiből találunk ködmönöket a Néprajzi Múzeumban. Koruk megközelítően a XIX. század hetvenes éveitől kezdődően az első világháborúig határozható meg. Sajnos e tárgyak mellé nem került feljegyzésre a viselés körülményeire, a készítőkre stb. vonatkozó adat. E feldolgozás ezért a látványra alapoz és a népművészeti elemzésre épít. A tiszta fehér ködmönöket - amelyeknek a varrásokat borító rátétbőre, a vállfoltja és a prémezése is fehér - csupán egy ködmön képviseli Csökölyből. A karcsúsító varrásokat lefedő szépen cifrázott fehér rátét lyuggatott sallangokkal fejeződik be. Vissza198