L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Gelencsérek, fazekasok, tálasok munkái (Knézy Judit–István Erzsébet)

pontok, pontrózsák, a tál öblében gyönyörű kék, zöld tulipános és piros rózsás (42. ábra) egy tőből kinövő virágkompozíciók. (43. ábra) Nagyon kedvelte a fehér földfestékbe vésett virágmintát, amely szép természetes vörös színével jól érvényesült a finom kék és zöld minták között a fehér alapszínen. Tálformájúra korongolták a tészta- vagy pörcszűrőket is két szélükön kis kiöntővel, két vízszintes füllel. Kívül-belül egyszínű mázzal öntötték le. A gyári tányérok mintájára divattá váltak cserépből olyan tányérok Belső-Somogy déli felében a hedrehelyi, kadarkúti, atádi mesterek tevékenysége nyomán, amelyeken egyszerűbb kelt, kemencében vagy olajban sült tésztafélét (pl. fánkok) kínáltak, az 1920-as évektől már süteményt is. Ezért süteményes jelzővel illették ezeket. A tál szélén holdas, a tál alapszínétől eltérő, félkörívesen kitöltött foltok díszlettek. Cifrázták ezt is, de a tányér közepét is. A finomabb irókás mintáktól a vaskos ecsetes ízléstelen motívumokig sokféle dísz előfordult e tésztástányérokon. Bajcsi Péter nagyatádi cégérén egy ilyen fehér alapú barna holdas tányér kicsinyített darabja látható, a holdak szélén apró fehér pöttyök. Ennek alapján azonosítható e mester egyik ilyen stílusú Csökölyből előkerült munkája, amely kissé talán mélyebb, mint a többi süte42. Tál, „kocsonyás tál". Л kaposvári Pap György munkája, 1920 körül készült. Ecseny. RRM2133. 137