L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Gelencsérek, fazekasok, tálasok munkái (Knézy Judit–István Erzsébet)

Céhes, tanult somogyi fazekasok, háziiparosok a XVIII-XX. században A dél-dunántúli megyék közül majdnem a legkésőbb alakultak meg Somogyban a fazekas és kályháscéhek: Nagykanizsán 1670ben, Szekszárdon, Mohácson és Pécsett 1718-ban, Keszthelyen 1720-ban. Kaposvár-Dombóvár-Ozora mesterei közösen 1747ben kaptak kiváltságlevelet, a karádiak 1792-ben, sümegiek 1812ben. A kaposváriak céhkiváltságaik megerősítését 1791-ben kérték újra. (VALENTÉNYI G., 1909. 31-33., SZÁDECZKY L., 1913., KRESZ M., 1991. 521.) Zöldmázas céhkancsójukon 1792es évszám van, az álló ún. Blokk korong domború mintája és a felirat mellett. (7. ábra) Céhzászlójuk 1795-ből, 4 db bronz gyertyatartójuk, egyszerű ládájuk is a Rippl-Rónai Múzeum tulajdonát képezi. 1747-ben a céh ünnepe még Ádám-Éva patrónusok napjára esett. Mesterremekként egy réfszéles és hosszú fazék készítését kérték a rávaló fedővel együtt. A többi somogyi céhes mester vagy ezekbe a céhekbe tartozott, vagy közösen más mesterekkel alkotott céhet: Csurgón a Német-, Nagyatádon a Kis-céhbe szerveződtek. A szigetvári fazekasok tevékenysége a török időktől kezdve folyamatos lehetett, de nem volt külön céhük. 1806-ban a kaposvári mesterekkel együtt folyamodtak a megye közgyűléséhez új céh artikulusokért. Ebben már Flórián neve szerepel védőszentként, akinek a tisztelete a Dunántúlon a XVIII. század második felében terjedt el a szomszédos Ausztria felől, illetve a betelepülő fazekasok közvetítésével. (KRESZ M., 1972. 56-60.) A megye közgyűlése a kontároknak csak piacon és vásárokon engedélyezte az árusítást. (SML IV. 1. b. Acta congregationes jun. 9. IL) A nagybirtokokkal terhelt Somogy megyében sok iparos, köztük fazekas is telepedett le hazátlan vagy házas zsellérként, árendásként valamelyik uradalom központjába, népesebb helységébe. (PETÁNOVICS K., 1981. 55., KNÉZY J., 1997. 145-169.) Az uradalmak népesség-, lakóház-, telekösszeírásai, szerződései, számlái is hírt adnak az agyagiparosok jelenlétéről - közöttük céhbe tartozók és azon kívüliek - munkamegbízásairól éppúgy, mint az egyházak, a vármegye számadásai. Számszerű összesítést a megye céhbe tartozó fazekasairól csak az 1828. évi országos összeírás adott. Eszerint 52 mester dolgozott l-l segéddel, családtaggal Somogyban: Szigetvár 21, Kaposvár 15, Nagyatád, Csurgó, Miháld 4-4, Berki, Felsosegesd, Marcali 2-2, Karád, Szil, Gálosfa, Hárságy, Zákány, Liszó, Lakócsa, Somogyszob, Böhönye, Várda l-l mesterrel rendelkezett. (MOL U et С 1828 Regnicolaris 7. A kaposvári kályhás és fazekas céh kancsója 1792-ből. Zöld mázas, rátétes díszű, álló tengelyű (Blokk) koronggal, bokállyal RRM 66.211.1. 8. Bokály. Ónmázas, 1859-es évszámmal. Valószínű szakcsi munka. RRM 7180. 115