L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Táj, népcsoportok története, művészeti hatások (Knézy Judit)

mok működését elősegítsék, így kevésbé zárta el a lakosokat kör- 3. Szalacskapuszta, Katahegy. nyezetüktől. E dél-somogyi területen futottak végig a római kori RRM F 5178. Knézy Judit eredetű, de a középkorban is használt utak, lehetőséget adva a ke- felvétele, 1966. reskedésre, vásárokra, mezővárosi fejlődésre. (MAGYAR K., 1988.) Belső-Somogy középső részén húzódó Marcali-hát bortermelésre igen alkalmas dombvidék, királyi szolgálónépek is lakták (Szakácsi), vele együtt a középkorban még három más kuriális nemesi falu alakult ki itt (Nemesdéd, Nemesvid, Nemeskisfalud). Mocsaras területei, rossz útjai miatt nehezen voltak megközelíthetők helységei, de fontos várak létesültek itt. (KNÉZY J., 1991. 464-465.) Külső-Somogy a dunántúli dombságnak a Balatontól délkeletre elhelyezkedő részének az elnevezése, amelynek északkeleti részét a Sió tektonikus árka, nyugati, délnyugati felét a Kaposvölgy széles árkos süllyedéke, Somogy várt és Osztopánt érintő völgy határolja. (SZILÁRD J., 1967.) Neve éppúgy, mint BelsőSomogy, ismert az állami és egyházi közigazgatási rendszerben. A középkorban híres borászatáról. Északi részén a községek Balaton felőli határa a lecsapolások előtt lápos, mocsaras volt, de déli határaik már a dombvidékhez csatlakoztak. Folyói közül a Kop9