L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Táj, népcsoportok története, művészeti hatások (Knézy Judit)

pány, Sárvíz és a Kapós malmokat is működtetett. A Vízmente vagy Kapos-mente is a külső-somogyi nagytáj része, de a Kapós völgyi települések Tolna megyébe is átnyúló sorozatára alkalmazott tájnév, a folyó mentét dombok övezték szinte végig (3. ábra), déli lankáin jelentős borvidékekkel. (4. ábra) A folyót kísérő mocsarakat csak az 1820-as évektől kezdték lecsapolni. Kaposvár folyó menti része is mocsaras volt mintegy 280-300 méternyi szélességben. (BENDEFY L., 1976. 139.) A kaposvári várat körülvevő mocsár hadászati szempontból jelentőséggel bírt. Zselic vagy „Zselicség" Somogy és Baranya megye határán elterülő erdős dombvidék, melyet északon a Kapos-völgy, délen a Szigetvidék határol. Királyi szolgálónépeket telepítettek le itt (pl. Márcadó), majd középkori egyházi központok, uradalmak is szerveződtek. Ettől délkeletre alacsonyabb, részben dombokkal, részben síkságokkal tagolt terület fekszik, melynek központja Szigetvár. Fontos középkori utak^szjelték keresztül. A szigeti vár három szigeten épült, 480 méteres mocsár övezte az Almás folyót kísér4. Szőlők a taszári Teleki- ve. Széles rozsehíd kötötte össze egy lapos, száraz háttal, amely hegyen. RRM F 288. Takáts Kálmáncsára vezetett. (BENDEFY L., 1976. 136-139.) Gyula felvétele, 1951. 10