Költő L.-M Aradi Csilla: Fejezetek a magyar középkori élet tárházából, 2001
A balatonszemesi sír szép veretei szintén 1988-ban kerültek a múzeum tulajdonába. A sírban a mellékletek között egy IX. századi (Theophilus, II. Mihály és Constantin együttes uralkodása alatt vert) bizánci arany solidus negyed része, valamint I. Berengar királyságának (888-915), illetve császárságának (915-924) idején kibocsátott (átfúrt, de jó megtartású) ezüst érméi kerültek elő. Az öweretek és a tarsoly záró szíj szíjvégének archaikus stílusa (tarsolylemezes körhöz való tartozása), a Berengar-érmek jó állapota alapján a sírt a X. század első harmadára keltezhetjük. J w elentősebb, de szerényebb leletanyaggal rendelkező honfoglalás kori lelőhely a korábban említett X. századi vaskohász telepek mellett még Somogyaszaló 13 sírral. Somogyjádon 12 sír került napvilágra, Tengődön 3 lovas sír maradványait sikerült megmenteni, Zselickislakon is lovas sír került elő. Л „kalandozások" kudarca után Árpád dédunokája, Géza nagyfejedelem (972-997) tette meg az első lépéseket az állam megszervezése felé. Elindította az országban a térítést, megkezdte a központi hatalom kiépítését. Békére törekvő politikáját megerősítették azok a dinasztikus házasságok, melyeket gyermekei kötöttek külföldi uralkodóházak tagjaival. A bizánci fenyegetés miatt szüksége volt a német birodalom politikai, erkölcsi és esetleges katonai segítségére, központosító törekvéseit csak erős katonai kíséretével tudta megvalósítani. Mindemellett igyekezett olyan országot utódjára hagyni, amely független minden külső hatalomtól. Művét fia Szent István (997-1038) fejezte be. Királlyá koronáztatta magát, s meghozta azokat a törvényeket, és intézkedéseket amelyek az állam alapjainak lerakását jelentették. Pénzt veretett, okleveleket adott ki. Megalkotta a vármegyéket, melyeknek eredeti határaira a szintén általa alapított püspöki egyházmegyék, főesperességek alapján tudunk következtetni. Sorozatos katonai győzelmei nyomán sikerrel fogta a Kárpát-medencét teljes politikai, vallási egységbe. Somogyban az Istvánnal szemben pogány ideológiával fellépő, egyébként valószínűleg a bizánci keresztségét felvett, Koppány leverését követően az Istvánt segítő Rád, Harc, Győr és Tibold nemzetség kapott birtokokat. Az államszervezés során Somogyváron egy királyi főispánsági, Segesden pedig még egy királynéi központ is kialakult a megye területén.
