Géger Melinda: Képzőművészeti élet Somogyban 1945–1990, 1998

BÁTAI SÁNDOR festő- és grafikusművész (Veszprém, 1955. október 27.) 1988-tól a Művészeti Alap és a Rippl-Rónai Stúdió tagja. A 1977-ben került Kaposvárra. Művészi előképeit a szentendrei festészeti hagyományokból meríti: Bartl József, Halmy Miklós, illetve Csáji Attila nonfiguratív képépítési módszerei hatnak rá. A 80-es évek második felében Somogyban Bors István prehisztorikus korokra reflektáló művészete szolgáltatott számára példát a művészet emblematikus hagyományainak felhasználására. Alkotásaiban a történelem előtti idők összegző képelemeinek egyenrangú társaiként tűnnek fel a XX. századi civilizáció emblémái. Múlt és jelen képzeteit szabályos elrendezettségben, egyfajta meditációs objektumként emberi kapcsolatok évezredek során kialakult kódrendszereként sorolja fel. E szimbólumvilág kedvelt motívuma a kör, a kereszt és András-kereszt, négyzet, négyzetháló, a prehisztorikus idők állatfirkái, illetve neolitikumból származó kódként az emberi figura sziluettje, esetenként a számítógépes grafika nyelvén, és fel-feltűnik a magyar népművészet vizuális alapszókincse is a virágforgók, tulipánok sokféleképpen árnyalt variációjában. Szürke vagy barna, monokróm képein a 90-es évekre a plasztikusan alakított, reliefszerű, esetenként karcolt elemeket a festői hatások gazdagodása kíséri. Határozott formák, egyértelmű kifejezések helyett sejtelmes hangulatok, feltevések és tétova derengés adja alkotásainak meghatározó atmoszféráját. Irodalom POGÁNY GÁBOR: Bemutatjuk Bátai Sándor grafikáit. (Élet és Irodalom, 1989. május 19. 12. o.) SZEGŐ GYÖRGY: Karnevál (MÁS KOR, 1991. február 8.) GÉGER MELINDA: Nyomok (katalógus-előszó, Kaposvár, 1993.) 40. kép. Bátai Sándor: Panel (1980-as évek vége) 81