Géger Melinda: Képzőművészeti élet Somogyban 1945–1990, 1998

Baiatonboglári kápolnatárlatok eseménytörténetének háttere Galántai György 1968 februárjában kötött bérleti szerződést a balatonbogiári római katolikus egyházközséggel, Czöuek Jenő plébánossal a régóta használaton kívül álló Körmendy kápolna 15 évre szóló, művészeti célú bérbevételéről: a művész 1970-től kezdve nyaranta kiállításokat rendez a templomtérben.

117 1971 nyarától azonban engedélyek körüli jogi viták kísérik a nagy figyelmet keltő tárlatokat. 1973 folyamán zajos botrányok közepette (feljelentések, rendőrségi előállítások, újságcikkek, rádióműsorok) a megyei tanács - közegészségügyi problémákra hivatkozva - lezáratta a kiállítások helyszínéül szolgáló kápolnát, majd a katolikus egyház felbontotta a Galántai Györggyel megkötött szerződést. Noha a frontvonal a balatonbogiári kápolnatárlatok esetében a tanácsi tisztviselők és Galántai György között húzódott, az események irányításában a hivatalnokok csupán közvetítőként vettek részt. A háttérben az állam- és pártigazgatás több fóruma rejtőzik, akik az ügyintézés formális és informális útján álltak kapcsolatban egymással. A boglári tanács (Kovács Sámuel tanácselnök) eredetileg egyetértett Galántai György kezdeményezésével, sőt 1970-ben még egy ifjúsági park kialakításának szándékával támogatta az ügyet. ígéretet tett arra, hogy 197l-re a temetődombot ifjúsági parkká alakítják, és megoldják a víz- és 35. kép. fenyvesi Tóth Árpád, Gulyás Gyula, Galántai György, ülve: Mezei Ottó, Mezei Mihály, Molnár V. József és Orvos András 1972. június 11-én a balatonbogiári kápolna előtt (Haris László fotója) 72