Géger Melinda: Képzőművészeti élet Somogyban 1945–1990, 1998

csatornahálózat kiépítését is.

118 Az elindított beruházást a megyei tanács balatoni főelőadója, Hock János szakította meg, aki - a balatoni övezet kulturális programjaiban illetékesként - a kiállítások és az azt kísérő műsorok illegális voltát hangsúlyozva riasztotta a községi és megyei tanácsot, sőt a megyei múzeumot is.

119 (A tanácsi hivatalok és a művész közti értelmezésbéli eltérés az 1955-ös minisztertanácsi határozat és az 1963-as kormányrendelet egy joghézagára utalt, amelynek alapján Galántai György magánszemélyként nem érezte magára nézve kötelezőnek a bemutatott anyag zsűriztetését.) A művész következetesen képviselt álláspontja nyomán 1971 nyarán sajtókampány indul a kiállítóművészek és a kiállított anyag ellen: a Somogyi Néplap, továbbá a Magyar Hírlap ellenséges hangú cikke a szélesebb nyilvánosság előtt is kétes színben tünteti fel a boglári rendezvénysorozatot és magukat az alkotókat is.

120 Következményeként a járási tanács művelődési osztálya (Fonyód) azonnal leállítja a kiállításokat a lektorátusi engedély hiányára hivatkozva. Az engedélyek körüli viták idején, 1971 őszén az MSZMP Somogy Megye Bizottságának titkára, B. Gy. (a nem közölhető neveket a továbbiakban kezdőbetűvel jelzem -szerző) а megyei múzeumtól szakmai állásfoglalást kért Galántai György rendezvényeivel kapcsolatban. Ekkorra azonban a kápolna bezárása, a Lektorátus hivatalos állásfoglalása, és az újságcikkek már olyan hangulatot gerjesztettek, hogy sem a művészszakma, sem a kulturális intézmények nem mernek kiállni a tárlatok mellett: dr. D. B. megbízott régész múzeumigazgató mendemondákra, „a Művelődési Minisztérium munkatársai által több ízben és több helyen kifogásolt orgiákra" és boglári kiállítási prospektusok kétértelműnek ítélt szövegeire hivatkozva inkább azt javasolja, hogy valamilyen hivatalos szerv (a KISZ vagy a Balatonbogiári Művelődési Ház) bekapcsolásával rendezzenek a továbbiakban kiállításokat a kápolnában szocialista szerződéssel kiválasztott képzőművészek anyagából. Javaslata végén a megyei múzeumot teljes mértékben elhatárolja a boglári kápolnától.

121 Az igazgató által felvetett, ellenőrzöttebb keretek közti működtetést szorgalmazza 1971 telén a megyei tanács is a kápolna jövőjéről Galántai Györggyel folytatott tárgyalásokon. A művész azonban ragaszkodik eredeti elképzeléseinek következetes végigviteléhez: „...segítségüket nem abban látom, hogy megszüntessék a kápolnatárlatok jellegét és galériát csináljanak belőle különböző anyagok bemutatásával, hanem abban, hogy támogassák gondolataink és alkotói elképzeléseink kibontakozását.... A kápolnatárlatokkal párhuzamosan alkotómunka is folyik a kápolnában, illetve annak környékén. A kápolna műteremjellege, a tárlatlátogatásoknak műteremlátogatás jelleget is ad, ahol a jelenlévő művészek a látogatót közel tudják hozni a műalkotásokhoz és az alkotói munka is emberközelbe kerül. Eloszlanak a modern művészetről alkotott mende-mondák".

ш A 70-es évek során gyakorta visszatérő gondolat az induló művésztelepek programjának megfogalmazásánál a hasonló jellegű, tevékenységcentrikus megközelítés. (A nagyatádi szobrásztelepen S. Nagy Katalin hasonló koncepciót képviselt 1975-ben.)

123 Balatonboglár esetében annyira új és szokatlan volt a műtermi kiállítás - gyakorlati bemutató kettőssége, hogy a beleegyezés gondolata sem vetődött fel a megyei tanács részéről. Miután nem sikerült a művésszel elfogadtatni a galéria-rendszerű működtetést, a megyei tanács Művelődési Osztálya 1972. januárjában kezdi vizsgálni a Galántai György által eredetileg kápolnatárlatként deffiniált helyiség minősítését. A műterem- vagy kiállítótér a boglári tárlatok jövőjét meghatározó kitétellé válik, melynek célja az, hogy a művészt vagy a kiállítások megszüntetésére, vagy a hatóságok által jobban ellenőrizhető működtetésére szorítsák. Ettől az időtől kezdve válnak a közegészségügyi előírások hivatkozási alappá. A kápolnatárlatok engedélyezése körüli jogi bizonytalanság miatt ad ki a megyei tanács egy új rendeletet 1972. április 20-án, amelynek célja a kiállítások és egyéb műsoros rendezvé73