Géger Melinda: Képzőművészeti élet Somogyban 1945–1990, 1998

10. kép. Gera Katalin: Napimádó (1982) latokat tehetett a megyei vásárlási keretek pénzösszegeinek felhasználására, a beruházási munkaelosztásra. Valójában a területi szervezetek semmiféle tényleges jogkörrel nem rendelkeztek arra nézve, hogy egy-egy megyével javaslataikat elfogadtassák vagy a megállapodásokat betartassák. A sikeres együttműködés sokkal inkább egy-egy helyi vezető emberi hozzáállásától, lelkesedésétől és támogatásától - mint ahogy ez Nagyatád esetében Hamvas János tanácselnöktől, a balatonbogiári kápolnatárlatok esetében a fonyódi tanácselnök kezdeti beleegyezésétől - függött. A területi szervezet szövetségi tagsággal rendelkező művészei szakmai elismertségük révén bizonyos eredményeket el tudtak érni a helyi vezetőknél a beruházások, új létesítmények, a sajtó és propagandaanyagok kiadása, illetve a kiállítási rendszer kialakítása terén. Mindezek hatására a művészeti beruházások fellendülése tapasztalható a 60-70-es évek fordulóján.

52 Az említett nagyobb művészeti beruházások tervezése idején, a 60-as évek végén egyre több művész fogalmazta meg a területi szervezetek addigi tevékenysége kapcsán kritikáját az újítás érdekében egy kevésbé centralizált és bürokratikus működési mechanizmus megteremtésére. A DDTSZ-ben 1969-ben lezajló választások eredményeként tovább erősödött 31