Évezredek üzenete a láp világából, 1996

A királyi hadiút mentén 159 1369-ben említenek először. (MRT 12/1) 57. FELSŐPÁHOK-ZALAKÖSZVÉNYES. Késő középkori település felszíni nyomai. A középkori Köszvényes falut 1372-ben említik először. (MRT 12/4) 155. FŐNYED - GÓLYÁSFA. Árpád-kori temető, a templom körüli temetőkre jellemző egymásra temetkezésekkel, de a templom nem került elő. Árpád-kori tároló gödrök. A falut 1261-ben említik először. A török alatt elpusztul, csak a 18. században épül újjá. Horváth L. - Makkai J. (1973), Horváth L. (1983), Horváth L. - Molnár L. - Tábori L. - és Vándor L. (1980) terepbejárása. Honti Sz. - Németh P. G. (1988) és Aradi Cs. (1990) ásatása. 187. FŐNYED - SZARKARÉT. 86-OS ŐRHÁZ. Az előbbivel összefüggő késő középkori, kora újkori kerámia került elő, amely az előző lelőhelyen tárgyalt falu későbbi településterülete. Horváth L. - Makkay J. (1970), Horváth L. - Molnár L. - Tábori L. - Vándor L. (1980) és Honti Sz. - Németh P. G. (1990) terepbejárásai. 157. FŐNYED - VÁRSZIGET. Téglalap alakú késő középkori sánccal körülvett palánkvár feltárt részei. Kerámia és kályhaszemek töredékei. A leletanyag 15-16., esetleg 17. századi. A várról írásos forrást mindeddig nem ismerünk. Magyar K. - Költő L. szondázó (1983), és Magyar K. ásatása (1984). 188. FŐNYED - ÖREG-SZIGET. Néhány szórványos Árpád-kori cserép utal az itteni rövid életű településre. Költő L. (1987-88.) leletmentése. 110. GARABONC-FŐ UTCA. Árpád- és középkori település felszíni nyomai. Félköríves szentélyzáródású temploma Árpád-kori részleteket őriz. A falut és templomát 1333-ban említik először. 46. HÉVÍZ - HÉVÍZSZENT ANDRÁS. Középkori templom körüli temető 14-17. sz.-i leletekkel. Kisméretű egyhajós templom maradványai. Szentandráspáh első említése 1354. A Szent András templomot először 1328-ban említik, a 18. századig áll. Bakay K. ásatása 1964. (MRT 17/3) 47. HÉVÍZ - RÉTALJAI-DŰLŐ. 12. sz.-i álló templom, temetőjéből 16-17. sz.-i leletek. Körülötte Árpád- és középkori település felszíni nyomai. A középkori Egregy faluval azonos, melyet 1221-ben említenek először. A falu 1626-27-ben elpusztul, de egyháza megmarad. (MRT 17/68/6) 1. KESZTHELY - DOBOGÓ. Kora Árpád-kori tüzelőgödör, kultikus céllal elásott 11-12. századi edény, benne tojás és vastű. Bizonytalan, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött ezüst S-végű karikák az alsódobogői temetőből származnak-e. Középkori település felszíni nyomai. Sági K. ásatása 1960. (MRT 21/5,6,7) 39. KESZTHELY - PUSZTASZENTEGYHÁZ. Fenékpusztától délre fekvő középkori templom és temető. Árpád- és középkori telepnyomok egymás közelében. Középkori sírleletek, párták. Az itt előkerült évszámos harang (1509) 1947-ben elpusztult. Az egykor itt állt középkori Fenék falu első említése 1347ből való. Utolsó említése 1594. Lipp V. 1883., Csák Á. 1913., Radnóti A. 1948. és Jankovich D. 1976-78. évi ásatásai. (MRT 21/24, 25) 40. KESZTHELY KOSSUTH UTCA 1. A középkori Keszthely város részeinek maradványai. A Szt.Márton templomot a Festetics kastély keleti oldalán, 1880-ban lebontották. Szt.Lőrinc kápolna a ferences templom mellett (11.sz. rotunda, később bővítve, feltárt alapfalai bemutatva). Ferences kolostortemplom, 14. század második fele. Benne az alapító Lackfi István nádor sírköve. Feltárásából gótikus épülettagozatok. Belsejében korabeli freskók. A kolostor a 16-17. században várrá alakítva. A temetőben a középkori Szt.Miklós kápolna (1880-ban lebontva) közelében középkori épületalapok. Az út vonalában földmunkákból középkori kerámialeletek. Sági K. ásatása 1954-55., 1957., Vándor L. ásatása 1981-82. (MRT/44,46,50,51,53,54) 17. KESZTHELY-APÁTDOMB. Árpád-kori soros temető, részben feltárva. Kétágú vasszigony és kisebb középkori telep felszíni nyomai. Sági K. ásatása 1906. (MRT 21/49) 107. NAGYRADA - TEMETŐ. Középkori templom nyomai, útépítésnél, házalapozásnál melléklet nélküli középkori sírok. Körülötte középkori település felszíni maradványai. Rada falu első említése 1263, templomáról 1360-ban írnak először. 108. NAGYRADA - POGÁNYVÁR. Árpád-kori (1213.sz.) kör alakú árokkal és külső sánccal körülvett vár. Belsejében gerendaépület alapozása. Kerámialeletek, nyílhegyek. Az írott forrásokban nem szerepel. Vándor L, ásatása 1983. (Kis-Balaton 7.1h.) 189. SÁVOLY. A középkori Sávoly falut 1397-ben említik először. A Î7. század második felében elnéptelenedik, a 18. században települ újra. 154. SÁVOLY - FEKETE-SZIGET. A sziget déli és középső részén késő középkori (15-16.sz.) kerámialelet utal itteni településre. Költő L. - Magyar K. (1984) terepbejárása. 140. VÖRS - MÁRIAASSZONY-SZIGET. Árpád- és középkori település (ll-15.sz.) maradványai, néhány feltárt objektum, középkori vasolvasztó kemence. A templom feltárt alapfalai, középkori sírok. A lelőhely a középkori Vörs (Örs) faluval azonos, melyet 1261ben említenek először. Templomának védőszentje Szűz Mária. A török időkben elpusztult falu máshol települt újra. Csalog J. (1950), Aradi Cs. (1990-91), Csüllög G. - Költő L. (1991) ásatásai. 138. VÖRS - ВАТТYÁNI DISZNÓLEGELŐ. A lelőhelyen szórványos középkori kermia. Honti Sz. (19841985), Honti Sz. - Németh P. G. (1987,1991) ásatása.