Évezredek üzenete a láp világából, 1996

160 Vándor László 139. VÖRS -FÖVENY. A korábbi adatokban Borzásnak is nevezett lelőhelyen 17-18. századi kerámia utal településre. Müller R. - Honti Sz. - Költő L. (1983) terepbejárása, Költő L. (1984) ásatása. 141. VÖRS - KERÉKERDŐ. A Máriaasszony-szigethez közel eső részén 13-16. századi leletek utalnak arra, hogy a 26. lelőhely ide is átnyúlóit. Feltárt külső kemencés, földbe ásott ház, mészégető gödrök, kemencék és néhány sír. Mithay-Csalog J. (1950), Horváth L. (1966), Honti Sz. (1983,1984), Honti Sz. - Németh P. G. (1992) terepbejárásai és ásatásai. 143. VÖRS-PAPKERT „B". Honfoglalás- és kora Árpád-kori, 10-11. századi temető. Jelképes lovastemetkezés, ezüst és bronz pántkarperecek, ovális és rombusz alakú, préselt aranyozott ingnyakdíszek. Pödrött végű karikák, fülesgombok, fóliás gyöngyök, gyűrűk, csörgők. Kétélű kard, viking stílusú övbújtató. 12-13. századi település. 17. századi éremlelet. Kora újkori (17-18. sz.) telep. Horváth L. (1969, 1971) terepbejárása, Költő L. - Honti Sz. - Szentpétery J. - Németh P. G. (1984-1993) ásatása. 146. VÖRS-HOMOKOS GÖDÖR. A Tótok dombjának ENY-i végén 13-14., valamint 16-17. századi cserepek. Középkori (?) kemence. Müller R. (1965), Honti Sz. - Költő L. (1983) terepbejárása. 190. VÖRS - VASÚTÁLLOMÁS A vasútállomás környékén, attól Ny-ra, É-ra és D-re lévő kiemelkedéseken késő középkori kerámia gyűjthető. Müller R. (1965) terepbejárása. 148-149. VÖRS - BORZÁS-ÉSZAK, BORZÁS-DÉL. Az ásatás mind északi, mind déli részén középkori telep nyomai. Döntően 14-16. sz.-i kisebbrészt 12-13. sz.-i kerámia. A déli lelőhelyen az egyik kőkemencés ház esetleg korábbi (9-10.[?]sz.). Honti Sz. - Költő L. (1983) terepbejárása, Költő L. (1985) ásatása. 151. VÖRS - BELTERÜLET. Az r.k. templom környékén gyakoriak a melléklet nélküli csontvázas sírok, melyek az 1702-1820 között itt állt templom körüli temetőhöz tartozhatnak. A plébánia melletti ház kertjéből 14-16. századi vasbuzogány került a KBMba. (RRM A. 11/30/21,22,25,27, 28 stb.) 152. VÖRS - NYÍRES-SZIGET. Árpád-kori és középkori település maradványai kerültek elő. 11(?), 12-14. sz.i és középkori (15.sz.-i) gödrök és cserepek. Csalog J. (1950) és Ottományi K. (1985) ásatása. 153. VÖRS - KANÁSZKERT. 9. (esetleg 10. sz.-i) árokrendszer, 13-14. századi település maradványai. Külső kemencés házak, kemencék, gödrök, felszíni anyagból késő középkori (14-16.sz.-i) kerámia. Honti Sz. - Németh P. G. (1990) terepbejárása, Költő L. (1988), Honti Sz. (1990), Aradi Cs. (1990) ásatása. 195. VÖRS - SIMON-SZIGET. 30 x 25 méteres, árokkal körülvett objektum, leletanyaga XVII-XVIII. századi. Előkerült még közös sírba temetett 6 melléklet nélküli csontváz, 3-3 egymás mellett, a hármas csoportok lábbal egymás felé, ellentétes tájolással. (Magyar Kálmán szondázása 1984) 130. ZALAKOMÁR - ALSÓ ISKOLA. Közép- és török kori vár felszíni maradványai. 15-17. századi kerámialeletek, pecsételt osztrák kerámia. Lehetséges, hogy itt állt az 1263-ban említett királyi udvarház. A vár első említése 1444. A török alatt fontos végvár, 1664-ben a török elfoglalja és felrobbantja. Vándor L. ásatása 1982. 131. ZALAKOMÁR - KISKOMÁROMI TEMPLOM. Középkori melléklet nélküli sírok. A középkori Kiskomárom temetője és valószínűleg temploma. Kiskomáromot 1410-ben említik először. A török időkben fontos protestáns központ, református egyházmegye központja. Vándor L. megfigyelése 1979-81. 132. ZALAKOMÁR - ISPITA. A falu belterülete alatt középkori épületek alapfalai. Középkori település felszíni nyomai. Komár falut 1217-ben említik először, később a 26.lh.-tol megkülönböztetően Nagykomár a neve. 1449-től mezőváros. Az Ispitánál rejtőzik a föld alatt a IV. Béla által 1263-1270 között alapított wilhelmita kolostor, amely a 14. században az ágostonosoké lesz. Titulusa Szent Erzsébet. Vándor L. terepbájárása 1980. 103. ZALASZAB AR - R.K. TEMPLOM. Középkori templom, erősen átalakítva. Padlásterében gótikus ablak nyomai. Sekrestyéje románkori egyenes szentélyzáródású kápolnából alakítva. Körülötte Árpádés középkori település felszíni nyomai. A középkori falut 1233-ban említik először, plébánosát csak 1526-ban. 104. ZALASZAB AR - LEGELŐ. Kör alakú, árokkal és külső sánccal körülvett kisméretű erődítmény. Belsejében gerendaépület, alapozása kőből. Leletanyaga 12-13. századi kerámia, nyéltüskés nyílhegy, bronz pityke és IV. István (1163) átfúrt bronzpénze. Müller R. 1969, Vándor L. - Marx M. ásatása 1981 (KisBalaton 16.1h.). 105. ZALASZABAR - HARASZTI. Árpád- és középkori település felszíni nyomai. A középkori Haraszti falu a 14. század első felében szerepel először, a török alatt elpusztul. Vándor L. terepbejárása 1982. 95. ZALAVÁR-R.K. TEMPLOM. A ma látható templom helyén állt 1875-ig a középkori eredetű templom. Körülötte a falu belterületén Árpád- és középkori település felszíni maradványai. Zalavár falut 1285-ben említik először, 1427-től vásáros hely, 1532-től mezőváros. A templom első említése 1524. (MRT59/1.,4.,15.,) 96. ZALA VÁR - KOSSUTH UTCA. Úgynevezett községi I. temető. Árpád-kori soros temető 135 feltárt sírja. Ezüst és bronz S-végű karikák, nyitott sima karikák, gyűrűk, állatfejes karperec. I. András (10461060) dénárja. B.Mikes Katalin ásatása 1951., 1953. (MRT 59/3)