Évezredek üzenete a láp világából, 1996

A királyi hadiút mentén 149 ságos Szűz tiszteletére emelt kápolnájának első periódusában, ahol a gótikus épületmaradvány alatt más korábbi templom nyomát nem észleltük, ugyanakkor a feltárt templom téglafalai végig korábbi sírokra épültek rá, és egy, a téglatemplomnál sokkal korábbi S végű karikás sír is előkerült (186.1h.). Az Alsó-Zala völgy legnagyobb szabású építészeti alkotása a zalavári királyi alapítású benedekrendi kolostor volt, melynek építésén bizonyára a Szent István által idehívott külföldi mesterek is dolgoztak. A legkorábbi szalagfonatos kőtöredékek elsősorban észak-itáliai kapcsolatokra utalnak. A 13. században a kőtöredékek tanúsága szerint a kolostor templomát átépítették. Ebből a periódusból, 1220-1240 tájáról származik a vízköpő, mely a Balatoni Múzeum kőtárában megtekinthető. Az előrenyújtott fejű alak, aki egybetett öklében szakálla végét fogja, a magyarországi románkori kőfaragás kiemelkedő darabja. Sajnálatos, hogy a teljesen elpusztított és alapjaiban is elbányászott épület építéstörténetét ma már csak pár emlék nyomán tudjuk felvázolni. Szerencsére legalább a török korban várrá átalakított épület alaprajzát ismerjük egy 1569-ben készült felmérésből, így tudjuk, hogy a kolostor temploma háromhajós volt, egyetlen hatalmas, félköríves apszissal. Homlokzatának déli oldalához nagyméretű harangtorony épült. A kolostor délről csatlakozott a templomhoz, a kerengőt - legalábbis az alaprajz készültekor - keletről és nyugatról övezte épületszárny (85.lh.). A térség másik királyi alapítású kolostoráról, melyet IV. Béla építtetett Komárban a wilhelmiták számára, mindössze annyit tudunk, hogy 1260-1270 között épült. Feltáratlan alapfalai Zalakomár falu alatt rejtőznek (132.Ш.). A legkorábbi falusi egyházi építészetünk kezdeteiről még nem tudunk eleget. Úgy tűnik azonban, hogy szilárd anyagból, elsősorban kőből épült egyházakkal a királyi birtokokon találkozunk először. Külön csoportot képviselnek a körtemplomok (rotundák). Ez a templomtípus Magyarországon Nagy Károly aacheni palotakápolnája nyomán jelent meg a királyi paloták, udvarházak kápolnájaként. Már all. században épülnek a királyi birtokokon is. Ilyen volt Keszthely Szent Lőrinc 67. kép:Balatonmagyaród-Kolon-puszta, 213. sír kápolnája, melynek feltárt alapfalai a ferences templom mellett bemutatásra kerültek. A kisméretű félköríves apszisú rotunda már a 13. századra kicsinek bizonyult, ezért négyzetes hajóval és homlokzati toronnyal bővítették (40.1h.). A falvakban kőből, majd mindinkább téglából a 12. század második felétől - a magánbirtokok elszaporodásának időszakától - épülnek sorra a templomok. A román stílusú kis egyházak egészen a 13. század végéig épülnek, az Európa-szerte ekkor már eluralkodó gótika legfeljebb részletformákban jelentkezik. Mivel jó kőanyag nem állt rendelkezésre, egyre inkább a téglaépítészet válik uralkodóvá, csupán az ajtó-, ablakkeretek, díszítő részletek készülnek kőből. De ez sem mindig, a párkány- és lábazatképzéseknél gyakran használnak idomtéglákat. Leggyakoribb a félköríves, patkóíves szentélyforma, de megjelenik az egyenes szentélyzáródás is. A kapu leggyakrabban a déli, ritkábban a nyugati homlokzaton van. A legépebben megmaradt falusi egyház a 12. századból a Hévíz melletti egregyi, négyemeletes fűrészfogdíszes, kettős és hármas ikerablakos tornyával, melyet háromszög alakú oromzatokkal tagolt kősisak fed. A toronyhoz négyszögletes hajó és egyenes záródású szentély csatlakozik (47.lh.). Egyenes szentélyzáródású templom rejtőzködik a zalaszabari templom sekrestyéjében (103.1h.), félköríves szentélyű Garabonc erősen átalakított egyháza (llO.lh.). A többi Árpád-kori templom legfeljebb alaprajzában, vagy még úgy sem maradt ránk (39.,46.,50.,55.,56.,71.,107.,125.,140., 186.1h.). Az Árpád-kor falvainak világi építészete a Kis-Balaton vidékén sem tér el az Dunántúl más vidékeitől. Ezt kutatásaink csak megerősíteni tudják. A térségben jelentősebb falusi telepásatás korábban csak az egykori Fenékfalu helyén folyt (39.lh.). A kis-balatoni program keretében Kolonban, Balatonmagyaród-Hídvégpusztán, Vörs-Máriaasszony szigeten és Vörs-Kanászkert területén folyt ásatások során kerültek elő jól értékelhető telepobjektumok. A félig földbe mélyített négyzet alakú, egyhelyiséges, külsőkemencés házak a jellemzőek, amelyek mellett gyakran kerültek elő külső tüzelésű, ovális 68. kép: Balatonmagyaród-Kolon-puszta, 220. sír nyakperec melléklettel