Évezredek üzenete a láp világából, 1996

150 Vándor László alakú, tapasztott falú sütőkemencék maradványai. Több lelőhelyen bukkant elő vasolvasztásra, illetve kovácsműhelyre utaló munkagödör, salaklelet is. Vannak jelek, amelyek a földfelszíni, valószínűleg fából készült épüleAz utolsó Árpád házi királyaink uralkodásának idején - IV. (Kun) László (1272-1290) és III. András ( 12901301) - elmélyül a magyar királyság belső válsága. A királyi birtokok nagymértékű eladományozása, a gyenge kezű uralkodás a nagybirtokosság hatalmának megnövekedéséhez vezettek a központi hatalommal szemben. A 13. század vége felé Magyarországon kialakult a tartományúri rendszer. A feudális anarchia viszonyai között egy-egy nagyhatalmú család saját szolgálatába kényszerítette a gyengébb nemesi famíliákat, jelentős térségeket vont fennhatósága alá, külön kormányzatot, külön haderőt épített ki, melynek segítségével a királyi hatalommal szemben is fellépett. A Nyugat-Dunántúlon a 12. század közepén Karinthiából betelepült Héder nemzetségből származó Kőszegiek családja ragadta magához a hatalmat. A család birtokközpontja Vas vármegyében volt, de a 13. század végén a Dunától a Száváig az ő hatalmuk érvényesült. Elvették más nemzetségek várait, és ahol szükségesnek vélték - királyi engedély nélkül újakat is építettek. IV. László ellen öt alkalommal lázadtak fel. 1274-ben magát a királyt is elfogták, ugyanezt megtették később III. Andrással is. 1291-től a pápa által (VIII. Bonifác) támogatott nápolyi Anjou trónkövetelők pártjához csatlakoztak. Amikor azonban 1300-ban a fiatal Károly Róbert partraszállt Dalmáciában, váratlan fordulattal III. András oldalára álltak. A király halála után a cseh Vencel trónigényét támogatták, majd 1305-ben III. Ottó alsó-bajorországi herceg trónrakerülését segítették elő. A 13-14. század fordulóján a Balaton vidék felett a Kőszegiek uralma korlátlan volt. Kezükben voltak a környékbeli várak, hatalmukat a veszprémi püspökkel szemben is érvényesítették. Mikor az Árpád-ház kihalását követő trónharcokból végül is az Anjou Károly Róbert került ki győztesen, és I. Károly néven trónra lépett, a Kőszegiek csillaga leáldozott. A fiatal tehetséges uralkodó sorra legyőzte a tartományurakat. Az 1310-es évek közepén kerültek sorra a Kőszegiek, akik hatalmuk megvédésére Frigyes osztrák-stájer herceggel szövetkeztek. Hosszú háborúskodás után 1326-ra kiszorította őket Nyugat-Magyarországról, birtokaikat pedig elkobozta. Az Anjou-dinasztia trónrakerülésével a 14. században nagyarányú fejlődés indult meg Magyarországon. I. Károly és fia, I. (Nagy) Lajos (1342-1382) alatt az ország európai hatalmi tényezővé fejlődött. Gyors gazdasági fellendülésnek lehetünk tanúi, felgyorsul a városi tekre utalnak (cölöplyukak, szabadon lévő kemencék, amelyek mellől hiányzik a lakóépület), de ezek egyértelmű nyomaira nem találtunk rá (39.,98.,] 13.,114., 115.,125.,140.,141.,146.,152.J53.,155.1h.). fejlődés. Fellendül az aranybányászat, amely a politikai mellett gazdasági súlyt is ad az országnak. Az itáliai kapcsolatok fellendítik a művészeteket, a kultúrát, az európai szintű királyi építkezések nyomán először a főúri udvarok, majd végül a falu építészetében is uralkodóvá válik az egyetemes európai stílusirányzat, a gótika. A magyar királyság jelentősége I. (Nagy) Lajos leánya révén trónrakerülő Luxemburgi Zsigmond (13871437) alatt, aki 1410-től német király, majd 1433-tól német-római császár, még tovább növekszik. Ezt az időszakot rövid idejű visszaesés követi, de ezután I. (Hunyadi) Mátyás (1458-1490) alatt a központosított magyar királyság eléri középkori fejlődésének csúcsát. A magyar királyi udvar, amely az itáliai reneszánszot először honosítja meg Közép-Európában, az európai kultúra egyik legnagyobb hatású központjává válik. A fellendülés talaján nagyszabású építkezések indulnak. A budai és visegrádi reneszánsz királyi paloták kivívják a kor Európájának csodálatát. Mátyás hatalma teljében 1469-ben megszerzi a cseh trónt, elfoglalja Sziléziai és Lausitzot. 1485-ben elfoglalja Bécset, és székhelyévé teszi. Fő célja az volt, hogy megszerezze a német-római császári trónt, és az így szerzett hatalommal kiverje Európából a déli határokon megjelent hatalmas ellenfelet, a török birodalmat. Váratlan halála azonban nemcsak tervei kudarcát jelentette, hanem azt is, hogy gyönge kezű utódai alatt - II. (Jagelló) Ulászló (1490-1516) és fia II. Lajos (1516-1526) - megbukott központosítási kísérlete is. A főúri pártok kezébe került ország pedig nem volt képes ellenállni a török hódítóknak, ami a középkori magyar állam bukásához vezetett. A 14. század végétől a magyar határokon megjelenő oszmán hódítók sorra elfoglalták a Balkán kis államait, 1453-ban pedig bevették Bizáncot. Hunyadi Mátyásig a magyar uralkodók sikeresen megállították őket, sőt Mátyás apja Hunyadi János Nándorfehérvárnál (ma Belgrád) 1456-ban aratott győzelmével évtizedekre visszavetette őket. A Jagellók alatt azonban a Duna-Száva vonal mellett kiépített végvárrendszer összeomlott, és nyitva állt a határ a hódítók előtt. A Balaton nyugati vidéke, Somogy és Zala vármegye a 14-15. században az ország más vidékeihez hasonlóan gyors változásokon ment keresztül. A térségen átvezető Dalmácia-Itália irányú utak jelentősége rohamosan nőtt, de fokozódott a keresKözépkor (Vándor László)