Évezredek üzenete a láp világából, 1996

132 Költő László - Müller Róbert - Szentpéteri József- Szőke Béla Miklós tő dorongút „hídfőállása" lehetett. Cs. Sós Á. ásatása 1983-85 (Kis-Balaton 1 l.lh.). 109. GARABONC - ÓFALU. Az amorf sziget nyugati szélén, egymástól mintegy 300 m-re két temető fe­küdt, amelyeket a 9. század 40-es éveitől a század végéig használtak: Garabonc I. 81, Garabonc II. 41 sírból állt. A sziget északkeleti végén néhány telepü­lési objektum is napvilágra került ebből a korszakból (Garabonc III). A szigetet dorongút kötötte össze Fekete szigeten keresztül Zalavár-Várszigettel. Az I. temető több sírjában is fegyver, kétélű bizánci típusú kard, morva jellegű szakállas balta, scramasaxok, nyílhegyek ill. csatos szíjszorítós sarkantyúpár vol­tak. Az egyéb tárgyak közül a morva típusú tűzcsiho­ló, az alsó-ausztriai párhuzammal rendelkező bronzlemezcsüngős és kis üveggyöngy lengőcsün­gőkkel ellátott hurkos-kampós záródású fülkarika, szőlőfürtdíszes aranyozott bronz vagy ezüst függők, vésett díszű vaslemez tűtartó és a változatos formájú edénymellékletek érdemelnek említést. A II. temető sokkal szegényesebb, de itt került elő pl. egy ke­resztdíszes ón/ólomgomb, s e temetőre jellemző, hogy a függőket többször nem viseleti helyükön, ha­nem a medencetájékon, valószínűleg egy kis tarsoly­ban tartották. Az I. temető területén több tárolóverem és egy kisméretű, szabadban álló kemence is haszná­latban volt még a temetkezések kezdeti fázisában. Szőke B. M. - Vándor L. ásatása 1979-1984. (Kis­Balaton 12.1h.; Szőke B. M.: Karolingerzeitliche Gräberfelder I-II von Garabonc-Ófalu. in: Die Karo­lingerzeit im unteren Zalatal. Antaeus 21 [1992] 41­204). 156. FŐNYED - SZEGERDŐ. A két falu közötti kerté­szetben 3 félig földbe mélyített ház maradványai ke­rültek elő jellegzetes 9. századi kerámiával. Sági K. ásatása 1964 (RégFüz I 18 [1965] 49-50). 29. KESZTHELY-BELVÁROS. A belváros déli fe­lében 9. századi településnyomok. (MRT 1 21/48.1h.) 1. KESZTHELY - DOBOGÓ. A római kori temetőben egy kis sírcsoport a 9. század második felében létesült. (Sági K.: Das römische Gräberfeld von Keszthely­Dobogó. Fontes ArchHung 1981. 120-121) 15. KESZTHELY - FENÉKPUSZTA. A késő római erőd feltárt tornyaiban 9. századi kultúrréteg, felújí­tott tető maradványai az északi kaputoronyban, az ún. I. bazilikánál féltetős ház 9. századi cserepekkel és bronzöntő kohóval; a déli kaputól kivezető út két oldalán részben feltárt temető a 9. század második harmadától a század végéig. Sok sír kőpakolásos. Jellemző leletek: férfi sírokban kard, sramasax, szár­nyas lándzsák, köpűs, szakállas nyílhegyek, nőknél bronz és vaslemez tűtartó, egyszerű lemez­gyöngycsüngős fülkarikák és drótékszerek, gyöngy­sorok, pajzsos fejű gyűrűk. Gazdag étel-ital mellék­let: állatcsont (baromfi, tojás, egy sírban köztük csonkolt marhakoponya), egy-egy sírba több edény fenékbélyeggel, polírozott felületű sárga palackok, vaspántos favödrök. Valószínűleg már egy másik temetőhöz tartozó sírból való az a hullámvonalköteg díszes edény, ami a ken­derfeldolgozó területén került elő. (MRT 1 21/27. és 21/33.111.; Cs. Sós Á.: Das frühmittelalterliche Gräberfeld von Keszthely-Fe­nékpuszta. ActaArchHung 13 [1961] 247-305) 38. KESZTHELY - FESTETICS U. Egy fenékbélyeges hullámvonalkötegdíszes edény került itt elő, amely valószínűleg sírból származik. (Müller R. szóbeli közlése) 9. KESZTHELY - HALÁSZCSÁRDA. Kisebb telepü­lés maradványai félig földbe mélyített és földfelszí­ni, sövényfonásos és vályogfalas, kőkemencés há­zakkal, tárolóvermekkel, disznóólakkal, melyeket a 9.-10. században használtak. Bakay K. és Sági K. ásatása 1964-1965 (RégFüz I 18 [1965] 50, I 19 [1966] 45; MRT 1 21/41.lh.) 4. KESZTHELY - MURVÁS-DŰLŐ. Egy kisebb 9. századi település tárolóvermei és szemétgödrei kerül­tek elő. Müller R. ásatása 1971. 19. KESZTHELY - SZENT MIKLÓS TEMETŐ. 1955­ben a temető északi szélén sírásáskor 150 cm mé­lyen, vastag hamus rétegből 9. századi edénytöredé­kek, vaskés, állatcsontok bukkantak elő, 1967-ben pedig egy másik gödör ásásakor a kerámiadarabok mellett egy csoroszlyát találtak. (MRT 1 21/44; Müller R.: Adatok a honfoglaló ma­gyarság földműveléséhez. Ethnographia 82 [1971] 249-261, különösen 256-257) 106. NAGYRADA - KOSSUTH UTCA. Tereprendezés­kor egy 9. századi temető semmisült meg, csak 8 Ny­K tájolású sírt sikerült feltárni. Sági K. ásatása 1957 (RégFüz I 10 [1958] 34-35) 159. SÁVOLY - HUPOLAGOS. A főnyedi bekötőút ke­leti oldalán felszíni gyűjtéskor több száz méter hosz­szan kora középkori (9.-10. századi) kerámia töredé­kei jeleztek egy nagyobb települést. 142. VÖRS - PAPKERT „A". Félig földbe mélyített, kő­kemencés ház és több gödör került elő jellegzetes 9. századi kerámiával. Költő L. - Szentpéteri J. ásatása (RégFüz 138 [1985] 31) 143. VÖRS-PAPKERT „B". A 9. század elejétől all. századig használt temetkezési hely. Részletesebb értékelését ld. külön tanulmányban Költő L. és Szentpéteri J. tollából. 144. VÖRS-PAPKERT „C". 5 késő népvándorlás kori (9. századi?) sír került elő. Honti Sz. - Ottományi K. ásatása 1985, 1989. 149. VÖRS - BORZÁS-DÉL. Egy kőkemencés, félig földbe mélyített ház valószínűleg a 9.-10. században volt lakott. Költő L. ásatása 1985.

Next

/
Thumbnails
Contents