Évezredek üzenete a láp világából, 1996

Kelet és Nyugat határán 133 153. VÖRS - KANASZKERT. 9. századi árokrendszer és gödrök kerültek elő. Költő L. - Mógáné, Aradi Cs. ásatása 1988, 1990. 128. ZALAKOMÁR - ALSÓKOLON. Az Alsó-Zalavölgy mocsaras árterének a szélénél egy laza szerkezetű településrészből főleg tárolóvermek és szabálytalan alakú gödrök lettek feltárva, melyek kerámiaanyaga a 9. végéről és a 10. századból származik. Szőke B.M. ásatása 1987. 129. ZALAKOMÁR - KÁPOLNAPUSZTA. 9.-10. századi település felszíni nyomai. Szórvány • leletként került innen múzeumba egy frank szárnyas lándzsa. (Kovács L.: Bemerkungen zur Bewertung der fränkischen Flügellanzen im Karpatenbecken. MittArchlnst 8-9 [1978-79] 103-104) 133. ZALAMERENYE - GYÖP. 9. századi település(?) felszíni nyomai. Kerámiatöredékek mellett több vaskés is hevert a felszínen. Horváth L. - Szőke B. M. - Vándor L. terepjárása 1981. 100. ZALASZABAR - BORJÚÁLLÁS-SZIGET. 9. századi nyíltszíni település kutakkal, kovácsműhellyel, majd ennek részbeni elplanírozása után paliszádfallal körülvett udvarház fatemplommal, emeletes (?) faépülettel és a templom körül létesített több száz sírós temetővel. Részletesebb elemzését ld. külön tanulmányban Müller R. tollából. (135. olodal) 101. ZALASZABAR - DEZSŐ-SZIGET. A Borjúállásszigeti lelőhelytől légvonalban 650 m-re, a Zalavölgy Ny-i szélén elhelyezkedő 9. századi településről és temetőről részletes publikációban számoltunk be. A környezetéből alig kiemelkedő területet a 9. században dorongút kötötte össze a Borjúállás szigettel. A feltárt részen egy 82 sírós temetőt és 22 telepobjektumot találtunk, utóbbiból 13 9. századi, a többi kora bronzkori. A sírok nagyon szegények, többségük melléklet nélküli, de ez nem a kereszténység terjedésének, hanem az idetemetkezők társadalmi helyzetének következménye. A temetkezési szokások sok pogány vonást mutatnak. A sírok tájolása nem egységes: kétharmaduk tartozik az ÉNy-DNy és az ÉK-DK közötti 90 fokos tartományba, a többi egészen eltérő. A halottak legfeljebb 10 %-át temették el koporsóban. Az általánosnak mondható nyújtott testtartás mellett előfordulnak különböző mértékben zsugorított és hasra fordítva eltemetett halottak. A temető kiterjedése nem indokolta, hogy a sírok egymást megbolygassák. Ennek ellenére több sír vágja egymást, tehát nem voltak tekintettel az alig néhány évvel vagy évtizeddel korábban megásott sírokra. Két sírban volt állatcsont, másik kettőben tojás és négyben kerámia melléklet. A függők egyszerű drótékszerek, egy öntött bronz félhold alakú, csillagcsüngős függő kivételével. Ugyanebben a sírban került elő egy vasfülű üveggomb pár. A többi lelet egyszerű tömegárú vagy házi készítmény, mint a tűzcsiholó, a kések, a csont tűtartók és az orsógombok. Az egyetlen kiemelkedő tárgy egy agancs „sótartó", amelyre eredetileg állatokat karcoltak, majd egy görög és egy latin keresztet véstek bele. A kora középkori telepobjektumok két sorban helyezkednek el. A hosszúkás, egyenes aljú gödrök ólak lehettek, egy letiport aljú, legalább 7 cölöppel szegélyezett négyszögletes terület fészerként szolgálhatott, a többi alaktalan objektum rendeltetését nem ismerjük. A háztartási hulladékkal betöltött objektumokból sok kerámiatöredék került elő. Ezek jobb minőségűek, mint a sírkerámia. Mégis feltételezzük, hogy a temető és a telep egyidősek, hisz a sírok igazodnak az objektumokhoz, némelyiket teljesen körbeveszik (az őskori gödrökre természetesen ráásták a sírokat). Müller R. ásatása 1982-1983. (Müller R.: Gräberfeld und Siedlungsreste aus der Karolingerzeit von Zalaszabar-Dezsősziget. in: Die Karolingerzeit im unteren Zalatal. Antaeus 21 [1992] 271-336) 102. ZALASZABAR - KISESZTERGÁLY. Az alsóbárándpusztai lelőhelytől D-re alig 750 m-re, a kisesztergályi házak építése ill. a partoldalba vájt udvarok kialakítása során a helybeliek elbeszélése szerint az 1930-as években megbolygatott temető területén 1984-ben ellenőrző ásatást végeztünk. A 20 sír mellékletei alapján az alsóbárándpusztaihoz hasonló korú és szerkezetű temetőről van szó. Itt is egy nagy kör alakú területen hiányoztak a sírok. A kerámia megegyezik a másik temetőével. Az egyéb mellékletek: zöld millefiori gyöngy, geometrikus díszítésű, háromágú agancs „sótartó", a karikaív kétharmadán vékony ezüsthuzalsodronnyal díszített szőlőfürtcsüngős függő, tűzcsiholóvas és vaskések megerősítik, hogy a 9. század második felében és a 10. század elején használt szolgálónépi temetőhöz tartoztak ezek a sírok. Eltérés, hogy ellentétben az alsóbárándpusztai temetővel, itt találtunk egy hasrafordított helyzetben eltemetett halottat és az elbeszélések szerint az 1930-as években vaskardot is találtak. Ezt a hírt megerősíti, hogy a temető területének nagy részét 1993-ban teraszosan képezték ki. A szemtanúk szerint a földmunka során többszáz sírt bolygattak meg, anélkül, hogy bárki értesítette volna a múzeumot. Beszámolójuk szerint ezúttal is előkerült egy vaskard. Müller R. ásatása. 80. ZALAVÁR - KÖVECSES. Nagyobb, laza szerkezetű település, melyből 12 félig földbe mélyített, részben kőkemencével fűtött ház (néhány házban utólagosan? beásott sír), továbbá szabadban álló, nyitott munkagödrű kemencék, kutak, tárolóvermek, és földbe mélyített disznóólak lettek feltárva. A település a kerámiaanyag és az apróbb használati tárgyak, vaskések, orsógombok alapján a 9. század második