Horváth János: Rippl-Rónai emlékkönyv, 1995

az uraskodast, anyámtól pedig a munkát és az egyszerű beosztást. Annyit mondhatok Neked..., hogy nincs olyan apja-anyja senkinek a világon, mint nekem, arról kezeskedem. Ezeknek a lelke, szíve, mindene nemes okmány nélkül. Én az árnyékukba sem lépek. Oser ők... akik engem, dacára a nagy bizonytalanságnak, nagy távolságnak, a nagy nyomornak és azoknak a kevéssé bíztató körülményeknek, melyek között küzdöttem - soha nem gátoltak abban, hogy az úton, amelyen megindultam, megmaradjak -, soha nem zavartak, soha lebeszélni nem igyekeztek, inkább "jobban élni" sohasem buzdítottak. Ha éhesnek látszottam leveleimből, akkor ők, jó szüleim, a szegény, adósságokkal küzdő kisvárosi tanító és felesége, aggódó anyám, Ödön öcsémmel vetekedve küldték utánam karácsonykor, húsvétkor, névnapra, születésnapra a hazait! A Rippl-szülők 1860-ban házasodtak össze. Hét világrajött gyermekükből csak négyen maradtak életben: József, Ödön, Lajos és Sándor. Az anyakönyvben ez áll: Rippl József Ferenc 1861. május 25-én született Kaposváron a 412 helyrajzi számon álló házban. Keresztszülei: Windisch Ferenc iparos és Kóczián Franciska. Utólagos bejegyzés szerint a fiú 1889-ben nevét miniszteri engedéllyel "Rónai" -ra változtatta. A szülői ház helye ma a Zárda irfca 27. számú telekre tehető. A Ferenc nevet anyai nagybátyja után kapta, aki a pécsi templomot restaurálta, híres építész volt. Windisch Teréznek hívták leánynevén azt a nagyanyját, akiről később az Öreganyám című, kiemelkedő jelentőségű képét festette. A névváltoztatási, magyarosítás! szándék körülményeit nem ismerjük. 1889-től már Rónai névvel szignálta képeit. Talán az otthoniak vonakodása miatt nem hagyta el mégsem a Rippl nevet, inkább az összetett Rippl-Rónai mellett kötött ki. A művész életének iskoláséveiben nincsen feltűnő mozzanat. Csak négy gimnáziumot végzett. Nem szeretett tanulni. ÖREGASSZONY. TANULMÁNY 1883. SZÉNRAJZ, RRM.