Konferencia a Kis-Balaton régészeti kutatásairól, 1988

szára jellemző, és a Veszprém-várhegyi típusú (Csányi Marietta által elkülönített) korai mészbetétes kerámia. A számos lelőhelyről ismert dunántúli mészbetétes kerámia e területen mind a kultúra "klasszikus" ill. késői időszakára keltezhető, észak- és dél-dunántúli jellegű egyaránt előkerült. A 60-as évektől ismert Vörs-Homokgödörnél előkerült temető folytatását nem sikerült megtalálnunk, ellenben 2 újabb temető felfedezéséről számolhatunk be: Egry Ildikó Főnyed-Fekete-szigeten tárt fel 15 sírt, s a Vörs-Papkert "Б" lelőhelyen - a kisapostagi kultúra sírjaival részben megegyező területen - a dunántúli mészbetétes kerámiás nép mintegy 30 sírja került felszínre,, ezek közül 21-nél volt megállapítható a rítus: 13 szórthamvasztásos, 8 urnasír volt. A temető kerámiája elsősorban a veszprémi csoport anyagával mutat rokonságot, néhány sírban azonban széles sávos mészbetétes kerámia a jellemző. A síregyüttesek között megfigyelhető különbségek feltehetőleg időbeli különbségekre is utalhatnak. Bronz mellékletekben szegények a sírok, egyetlen "Hülsennadel" sorolható ebbe a korszakba. A mészbetétes kerámiás nép településein Vörs határában Kerékerdőn és Battyáni disznőlegelőn, s Főnyed mellett Gólyásfán folyt feltárás, a Korcsmár<t>s~szigeti telepre terepbe járáskor bukkantunk. Kerékerdőn a több mint 100 gödörből többségében a "klasszikus" É-dunántúli típusú kerámia-anyag került felszínre. Néhány azonban már a kultúra késői időszakára keltezhető. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű a 44. gödör leletanyaga, melyben egy nyakán zsinórtechnikával díszített bögrével Szeremle- (vagy proto-Szeremle-) típusú kerámia is volt. Közel egyidős lehet evvel a Vörs-Battyáni disznólegelőn a 181-es objektum korsó- és urnatöredéke.