Konferencia a Kis-Balaton régészeti kutatásairól, 1988

Dr.HöNTI SZILVIA Későbronzkori hamvasztásos temetők a Kis-Balaton térségében A Kis-balatoni leletmentő ásatások során a Vörs-Papkert "B" és a Battyáni-disznólegelő lelőhelyeken bukkantunk nagy későbronzkori temetőkre, melyek a fiatalabb (HB) időszakon kívül az urnamezős kultúra teljes időszakát felölelik. A Papkert "B" lelőhelyen az eddig feltárt 50-nél több sírbői 40 urnás és 7 szdrthamvasztásos rítusű volt. A temető szélét Ny- és Dfelé megtaláltuk, a többi irányban további sírok előkerülése várhatő. Már az eddig előkerült sírok is jól reprezentálják azonban az urnamezős kultúra DNy-magyarországi csoportja kialakulásának időszakát. Az eddig feltárt sírok többségét a későhal

cmsiros-kora urnamezős időszakba sorolhatjuk. Ezen belül folyamatos fejlődést figyelhetünk meg: elkülöníthetők a fiatalabb halomsírok kultúra hatását mutató" sírok (6 urnasír) az időszak kulturálisan önálld, egységes leletegyütteeeit tartalmazó sírjaitól (közel 30 urnasír). A korszak folyamán újabb típusokkal gazdagodik a temető formakészlete, s a korszak végén olyan átmeneti jellegű leletegyütteseket találunk, melyek közvetlenül az idősebb urnamezős kultúra előzményének tekinthetők (kb. 5 urnasír). Az új formák megjelenése mellett a temetkezési szokások lassú változása is megfigyelhető. A temető fiatalabb szakaszát kb. 10 sír képviseli, melyek az idősebb urnamezős kultúra teljes időszakát felölelik, s vlg. a középső urnaroezős korba is átnyúlnak. Az összes szórthamvasztáscs rítusú és több urnasír sorolható ide. Végkövetkeztetésünk tehát, hogy ezen a területen, a Difi-Dunántúlon az umamezős kultúra helyi alapokon, de egyre erősödő - talán beszivárgásként meghatározható - idegen eredetű hatások alatt fejlődik ki. A Vörs-Battyáni dísznólegelői temető eddig feltárt sírjai és a papkerti temető fiatalabb szakasza időben párhuzamosak. A több mint 70 sírból 41 umasír és 20 szórthamvasztásos rítusú volt, esetleg jelképes temetkezésekkel is számolhatunk. A sírok többsége az idősebb urnamezős kultúrához tartozik. Edénytípusai közül főleg a mély tál alakú, bordadíszes vagy sekély kannelúrával díszített urnák nagyon jellegzetesek, és ezek elterjedése alapján feltételezhetjük az urnamezŐ3 kultúra egy Önálló helyi csoportjának meglétét a Balatontól D-re a HAI korszakban. Ugyanilyen urnák kerültek elő Hídvégpusztán és a Balatons^éplak-vadkacsási temetőben, és ezekhez egy sor olyan Somogy megyei telep is kapcsolódik, melyek leletanyagában jellemzőek a plasztikus-díszes edények (Ságvár, Nagycsepely). Meglepő a nagyszámú bronsmellékletekben gazdag sír előkerülése a temetőben. Az általánosan gyakori tűkön kívül (bunkÓ3fejű tű, tagolt fejű tű), az un. kurdi típusú kincsek egész sor ékszertípusát -&-