Konferencia a Kis-Balaton régészeti kutatásairól, 1988

Dr. MAGYAR KÁLMÁN A Főnyed-Vár-3zig3ti és a Vörs-Pogány-szigeti feltárások eredményei Dr.Magyar Kálmán régész-tudományos főmunkatárs irányításával 19831984-ben elsősorban Főnyed környékén folytak régészeti kutatások. A középkoros kutató a Főnyed környékéhez köthető államalapításkori, illetőleg Árpád-kori emlékek feltárását tűzte ki célul. (A megye egyik honfoglaló nemzetségének/ az ún. Bő nemzetségnek voltak a birtokai Főnyed környékén, így Tikoson, Holládon és Somogysámsonban. Ide helyezhető elsősorban Somogy sárns on környékére az a Kysbew.(Kisbő) központ,ahol a Bő nemzetség egyik udvarhelye állhatott.) Az elsősorban "területi" felosztás szerint számítható* főnyedi kutatási központhoz tartozott az ún. várszigeti, a pogányszigeti és a simonszigeti nagyobb kutatási egység. Ezekből - a Főnyedtől 5-8 km-re lévő - szigetekből az ún. várszigeti részen középkori vármaradványok nyomai maradtak meg. (Az 1950-es években a területen ilyen jellegű palánkvár nyomaira bukkant Csalog József.) 1984. V. 31. és VI. 15. között került sor ezeknek a sáncmaradványoknak a régészeti kutatására. (A geodézia felmérési munkákat Sándorfi György és Nováki Gyula végezte, Dénes József segítségével.) Megállapíthattuk, hogy a vár eredetileg négyszögletes lehetett. Egy mély, lapos aljú árok és annak külső oldalán sáncszerű domborulat vette körbe. Ennek a "külső sáncnak" a sarkai lekerekítettek voltak. A megközelítőleg 0,15 ha alapterületű, belső vár hosszab kb. 45 m, míg szélessége 34 m lehetett. Az árkok szélessége 16-20 m volt. A vár északi felében - a sáncárkon keresztül - húzott ún. 1. számú kutatóárokban, annak a D-i részén megtaláltuk a palánk cölöpárkait. (Az általában 40-50 cm széles és 135-150 cm mély árkok távolsága 170-180 cm volt.) A várárok talpszélessége a 11 métert érté el. Az egyenes vonalban emelkedő rézsűi is megfigyelhetők. Az árokból kitermelt földet a külső oldalon halmozták fel. f / JI

; A másik, az ún. déli sáncrésznél kiderítettük, hogy ezen a területen lévő a vármaradványokat (de elsősorban a vár belső sáncrészét!) javarészt elhordták. Az árkokban megmaradt betöltésekben sok gerendamaradványt, hamus paticsos omladékot figyelhettünk meg, XVI. századi kerámiákkal, kályhaszemekkel együtt. -25-