Konferencia a Kis-Balaton régészeti kutatásairól, 1988

A vár belső területének ÉNy-ij illetőleg az ÉK-i sarkán szelvényekkel (I-II. számú) a sarokbástyák maradványainak a kutatását végeztük el. Itt a felszíntől számított 60-90 cm-es mélységben XVI. századi edények, káiyhaszemtöredékek. áliatcsontok és különböző fémtárgyak kerültek elő. Ezen a részen megtaláltuk a cölöpárkok folytatásait is. Az 1-2. számú kutatóárokban az ősKori, így korabronzkori edénytöredékek utaltak az előzményekre. Végső soron, úgy tűnik, hogy az Őskori (korabronzkori!) település rétegeit bolygathatták meg a XVI-XV1I.századi palánkvár építésekor. * Ez a palánkvár a XVI., esetleg a XVII. században Keszthely, Kis-Komárom előretolt figyelőhelyeként, mocsári várakánt szerepelhetett. 1984. VI. 5-18. között végeztük az űn.pogányszigeti feltárásokat. Itt előbb ÉD-i irányban - az előző geomágneses mérés fixpontjainak a felhasználásával egy 90 m hosszú kutatóárkot tűztünk ki. Majd módszeresen a teljes terület árokhálózattal vágtuk át. Ezekben egy XVIII-XX.századi lakóépület es karám elbontott maradványai, árkai kerültek elő. Az építmény idehordott újkori épületanyag, valamint római tegula, imbrex felhasználásával épült fel. (Csupán egy helyen, egy gödörrészben vélhettük felfedezni egy római épület esetleges nyomait, de sajnos ezeket a maradványokat az újkori építkezések, az ún. gulyásházak árkai teljesen tönkretették, kitermelték.) • 1984. VI. 18VII.13. között folytak az ún. simonszigeti ásatások. Ennek során az úttól ÉK-re 200 m-re'NYK-i tájolású,mellékletnél kuli csontvázat találtunk. Az uh.Sági dombon pedig említett mellékletnélküli csontváztól pár-száz méterre ejgy hatos sircsoportot tártunk fel. A 3-3 sir lábtól feküdt arccal Ny-i, illetőleg K-i irányban. Mellékletnéllcüliek voltak, csakúgy, mint az árok D-i végében előkerült ÉD-i tájolású, hiányos gyermekcsontváz. A tőle kb.50 m-re Ny-ra húzott kutatóárokban IX-X.századi nyílhegyek, illetőleg őskori(korabronzkori) edénytöredékek kerültek elő. -26-