Laczkó András: Gábor Andor emlékezete, 1986

Ilyen például a Jaj, a feleségem! vagy röviden: A Kapocs és a Veszedelmes jelenet alcímet viselő A gallér

. Mindkettő a vendégségbe készülődő házaspárt mutatja be, a korabeli öltözködés és divat fölösleges, embernyomorító, kényelmetlen apróságainak, a procc, parvenü, mindenki mást túllicitálni akaró életmódnak és felfogásnak groteszk komikumú leleplezésével. Ki hinné, hogy egy vendéghaj fürtjei, egy kapocs a blúzon, egy begornbolhatatlan keménygallér társadalmi jelképpé nőhet ? Gábor Andornál ez történik. Mennél újabb, mennél kényelmetlenebb, mennél szűkebb az a ruhadarab, annál biztosabb, hogy Őnagysága és Férje, az őket meghívó Bambergeréknél vagy Zivataroknál, alias Sturmék, a társaság központja lesznek, és minő társaságé, és hogy Bambergerék vagy Zivatarok, alias Sturmék és meghívott vendégeik megpukkadnak majd az irigységtől ! Az üresfejűség, fennhéjázás, törtető nagyképűség könnyed, szellemes, ugyanakkor nyers és taszító rajzát mutatja Gábor Andor kabaréja... Az öltözködés egyébként, különösen a hölgyek pénztárcaürítő divatja "örökzöld" témája a kabarénak. Gábor Andor e hétköznapinál hétköznapibb témában is rátalál arra, ami a társadalom egészének állapotát, mint egy szeizmográf jelzi, például a kalapdivatban. A Tavaszi kalapvásár "hősnője" kis cselédlány. "A" Rézi, aki elhatározta, hogy tekintettel az elkövetkezett tavaszra, kimegy a Rákóczi-útra, és egy jobbfajta üzletben fedezni fogja tavaszi kalapszükségletét. Egy jobbfajta üzletig azonban nem juthat el, mert a Behúzó, aki egy rosszabbfajta üzletnek az ajtajában áll, Rézit, mert az arcára valósággal rá van írva, hogy kalapot akar venni, szó nélkül bevonszolja. Rézi kalapvásárlásából nem lesz semmi, annál inkább a Boros Mihály 79