Laczkó András: Gábor Andor emlékezete, 1986

szövetkezett hatalmakat, hogy használják fel az alkalmat és Siófokot távolítsák el a mappáról. Siófok már a XVII. század elején is...Nem! Siófok még a XXII. század végén is. Siófok soha. Nagysád, miért megy ön Siófokra ? Hiszen ha csak félannyi puccot vesz magára, mint amenynyivel a tóparti spódiumot Siófokon taposni kénytelen, ha csak félannyi puccot vesz magára például Saint-Sébastienben, SantMoritzban, Sinaiában, ha csak félannyi puccot, mint amennyivel nem tudja ugratni Zöldnét, mert az kétszerannyit vesz magára, ha mondom félannyi puccot hord össze testén, akkor a fentebb elsorolt helyek mindegyikén orosz hercegnőnek, magyar bojárnőnek, oláh hungarának nézik, s az összes pincérek lábainál heverésznek. De nézze, Rebeka, Siófokon hiába erőlködik. Siófokon nincs impónia, ott a jóisten még piros-csizmában sem keltene a legcsekélyebb feltűnést sem. Siófok nem az a hely. Siófok az a hely, amely a magyar Paris, a kálvinista Róma, a pöceparti Babilon. Siófok! Brr! Maga megszédült bolond. Muszáj magának napi harminc koronáért okvetlenül nádfödeles kis házikómban lekni, melynek rendeltetéséhez, mielőtt a nyaralást fölfedezték, semmi kétség nem fart ? Muszáj önnek disznókkal lefeküdni ? Tudja ön'mivel kel föl, aki nevezettekkel fekszik le ? És ha port akar, ha már port akar, a patikában akármelyik port sokkal olcsóbban kapja. Miért nem irat hát magának ? És ha nem akar semmit se látni a Balatonból, nem bérelhet Pesten egy lichthofot ? S ha csak. arra van rászorulva, hogy a vonat mindig befütyüljön, bedöbörögjön, betűzokádózzon képednek, miért nem lakja a nyugati pályaudvar érkezési oldalán a második vágányt ? 68