Laczkó András: Gábor Andor emlékezete, 1986

je: Semminő népünnepet, sem most, sem soha, a szigeten tartani nem szabad, sem ökörsütéssel, sem anélkül. Az ökrök tovább is üljenek a város intézőségében és hagyjanak élni bennünket, ami­nek fejében mi is élni hagyjuk s nem sütjük meg őket. Rakétának a szigeten elpattannia halálbüntetés terhe alatt tilos. Aki csak gondol is arra, hogy a Margitszigetből valamely üzleti hasznot csikarjon ki, azonnal lefejezendő. Hogy ezekután a tömeg még jobban el fogja önteni a szigetet: Ne tessék attól félni. Mennél diszkrétebb, csendesebb, mennél jobb valamely hely, annál inkább kerüli a publikum. De az nem baj. Ha mindössze három psti ember számára tartják fenn a szi­getet, egész kényelemmel, s akár milliós befektetésekkel, ez is szép.Akkor is jobban megéri a pénzt, mint a mostani állapotában. 7. Javadalmi illeték Vázsonyi Vilmost sokszor és erősen megbántottam, most azon­ban tartozom néki azzal a kijelentéssel, hogy mindazt, amit vagy egy félesztendő óta cselekszik, megint helyes, okos és e­gész dolog. S most, amikor nem haragszom rá, nagyon-nagyon saj­nálom szegényt, derék párthívei miatt. Hogy hogyan kell vigyáz­nia i ĵiŝ aimőNfretákra ! Mindig ей mahäihütt ggÉmëlyëstn $ЕШГ\ kell lennie, mert ha kiteszi valahonnan a lábát, a jó demokra­ták azonnal kalapáccsal verik fejbe azt a demokrata programot, amit б adott nékik. Néha Mózesnek látszik 6, aki fölmegy a Si­náj hegyére, hogy a jó istennel tárgyalásokat folytasson bizo­nyos sürgős folyó ügyekben. A demokraták pedig lent maradnak a hegy lábánál, elunják a várakozást, nem látják Mózest és mert ­a bokor mögé - odalopakodik közéjük egy-egy illemhely-bérlő, vagy helypénz-szedő, s cincogni kezd a maga hegedűjén: a demok­56

Next

/
Thumbnails
Contents