Laczkó András: Gábor Andor emlékezete, 1986

irodalomba, s a pletykás pesti kispolgár szemléletes alakját teremtette meg. Nagy erkölcsi bátorságra mutat az Új adók című szatíra, valamint a cenzúrát támadó Mi nincs című keserű tréfa. Ez az éleshangú háborúellenesség hozta össze Gábor Andort a Szabó Ervin által szervezettt mozgalommal 1916-ban, hogy - mint Lukács György írja - "tegyenek valamit a szörnyű világháború ellen !" A kabarénak írt kis jelenetek sikere után, a tízes évek elején színdarabírásba kezd. Művei között némelyik dramaturgiai szempontból kísérletnek látszik, erőpróbálgatásnak, előzménynek. Az eredmény később jelentkezik: egy erőteljes társadalmi szatíra képében (Dollárpapa). Téma, írói eszközök, nézőpont jó találkozása a Koltay János vidéki latintanárról szóló történet, valóban olyan mű, melyre élete végéig büszkeséggel gondolt Gábor Andor. Kiemelkedő alkotás az életműben, a magyar feudál-kapitalizmus jólsikerült társadalmi keresztmetszete. A téma bő lehetőséget kínál a szatirikus alakok egész csoportjának felvonultatására: valakiről azt hiszik, hogy odaát Amerikában milliomos nagybácsija van (Koltay János). A nagybácsi váratlanul hazatér - igaz - koldus§zegányeri. •% Azonban a milliomos legendáját kamatoztatni lehet, eltitkoljak hát a világ előtt szegénységét, s a pénz szaga maga után vonz dzsentrit és nagypolgárt, megyei vezetőt és polgármestert. Egyszerre mindenki barátja lesz a fülig eladósodott családnak, sorsuk "jóra" fordul. Amit Koltay, a szürke gimnáziumi latintanár nem tud elérni két évtized alatt (igazgatói kinevezését), azt egycsapásra"elintézik". Kapható lesz a dzsentri kérő (A mama álma); a fényes élet (a nagyravágyó leány álma). 27