Laczkó András: Gábor Andor emlékezete, 1986

mégis sor került rá, annak nagyon-nagyon örvendek, mert a for­radalmi éjszakát megelőző állapotokkal, sőt ügy is mondhatnám: világrenddel, nem túlságosan voltam megelégedve. (...) Ha, bárminő címen, tovább is az ostobaság lesz uralmon, tovább is elégedetlen leszek, s tovább is részt próbálok venni minden olyan munkában, amely megkísérli a józan észt ahhoz a hatalom­hoz juttatni, amely megilleti." Az író hátralévő élete: e prog­ram megvalósítása. Az idézett sorok után ugyan kijelenti: "Párthoz nem tartozom...", de hamarosan a Magyarországi Tanács­köztársaság Kulturális Népbiztosságán a színházi ügyek referen­se lesz, 1920 januártól, emigrációja kezdetétől pedig kommunis-^­ta íróként harcol a munkáshatalomért. ^ Publicisztikájának legfényesebb korszaka az 1920-1925 kö­zötti bécsi évekre esik. Göndör ferenc lapjában, Az Embe rben való rövid vendégszereplését leszámítva Gábor Andor 1921. au­gusztusáig a Bécsi Magyar Újság főmunkatársa, gyakorlatilag szellemi irányítója. Itt jelennek meg a fehérterror Magyaror­szágát leleplező cikkei, melyek közül néhányat felvett Ezt ize­nem című, emigrációja első évében kiadott kötetébe. Hasonló témakörű a Halottak а kurzus legvéresebb korszakának ­részben irodalmi - panoptikuma, A Becsi Magyar Újság ugyan 1924 végéig megjelent, utolsó éveiben azonban nem közölte Gá­bor Andor írásait. Ennek oka - a bővebb magyarázatot mellőzve -, hogy Gábor Andor kezdettől fogva dolgozott a kommunista emig­ráció lapjaiba is, mindenekelőtt a Proletá rba s mivel 1920 nya­rától a Bécsi Magyar Újság a fehér és vörös terror közé egyen­lőségjelet tevő Jászi Oszkár és októbrista hívei befolyása alá került, Gábor Andornak távoznia kellett. Az utódállamok kommu­137

Next

/
Thumbnails
Contents