Laczkó András: Gábor Andor emlékezete, 1986

Petrányi Ilona EGY LEVELEZÉSKÖTET TANULSÁGAI (Gábor Andor "magánélete" a bécsi és franciaországi emigrációban) A Petőfi Irodalmi Múzeum nemcsak tanulmányok sorával, hanem egy levelezéskötet kiadásával is tisztelegni kíván Gábor Andor előtt, születésének centenáriuma alkalmából. Mint a kötet sajtó alá rendezője és jegyzeteinek készítője e munka "tanulságairól" szeretnék itt beszámolni a Gábor Andor-kutatás szempontjából. A készülő kötet az író mintegy száz levelét foglalja magába, amelyeket nagyrészt bécsi emigrációja idején küldött második feleségének, Vidor Ferikének, s ezekhez kapcsolódóan - mintegy függelékként - azt a tizenhét levelet is közreadja, melyeket 1925 nyarán írt Franciaországból pártmegbizatása, előadókörútja során Révai Józsefnek, aki ez idő alatt bécsi lakásában lakott. A levelek kiválasztása nem volt véletlenszerű, s nem kötődött kizárólag a Petőfi Múzeum kézirattárának a gyűjteményéhez. A válogatásban az a szubjektív szempont befolyásolt, hogy számomra a Gábor Andor életmű és emberi "jelenség" legfontosabb, legizgalmasabb kérdése az a hatalmas lelki, eszmei-ideológiai változás, fejlődés, amelyen az 1910-es évek kabaré és operettszínpadjainak sikeres, ünnepelt polgári írója néhány esztendő alatt keresztülment: s amelynek következtében tudatos marxistává, a nemzetközi munkásmozgalom képzett harcosává vált, lemondva kényelemről, jólétről, írói sikerekről, nemegyszer életét is kockára téve. 123