Laczkó András: Gábor Andor emlékezete, 1986
ma csak torzszülött gyermek származhat, mert Ady ma az utódállamok magyarságának száján csakis az irredenta egy modernebb eszközévé aljasítható" ,- Király István figyelmeztet Ady tanulmányában ( Intés az őrzőkhöz ),/1.224 p. Szépir. 1982/ hogy a nacionalizmust és patriotizmust nem szétválasztó ezoterikus baloldaliság mélyen élő, revideálandó gyanakvásait tükrözte ez az elsietett általánosítás. A valós Ady hatás cáfolta Gábor Andort. Zavarta őt az Adyversekben hangsúlyos "faj, fajta" szó is. Illyés Gyula mutatott arra először hangsúlyosan, hogy nem csak az ellenforradalmi fajvédők szólamaihoz nincs köze Ady szóhasználatának, de még a tudományos rassztanokhoz sem. Egyszerűen a humanobiológiai beállítottság kordivatja, (szociáldarwinizmus, pozitivizmus, naturalizmus) népszerűbbé tette a "faj" fogalmat, s ellenfeleinek saját nyelvükön válaszolva: idegent, zsidót kiáltva tette hiteltelenné a Rákosi-Kremsier Jenő féle "svábokból jött magyarok" szólamait, hangsúlyozva saját illetékességét... /Király 332 p. im./. Gábor Andor 1938 után újra magyarul írt, ( Hazafelé , Pillantás előre ) egyre erősebb benne a hazakészülődés vágya. Ezidőben írt versei közül a Horthy és Hitler-ellenes szatírákon kívül a Mint a füst , Négysoros , Válasz - a sikerültebbek. 1941-ben Hitler megtámadta a Szovjetuniót , az Új Hang működése megszűnt, a költő vállalta a Honvédő Háborút . Nagyszerű agitatív költemények születtek 1942 és 45 között. ( Szegény paraszt éneke , ízen az asszony , Rigófütty , Téli ruha ). Csoóri Sándor írta: "versei között mondjuk meg nyíltan, akad gyenge, elnagyolt is, de a versek többsége döbbenetes erejű és hiteles... Egyik titka költészetének, hogy nem önmagától /ból/ 115
