Laczkó András: Gábor Andor emlékezete, 1986
lomtörténeti helyének felülvizsgálata. Bóka , Bölöni , Gellért Oszkár , Illés Béla , Lukács György , Pándi Pál és mások jó szemmel, kortársi érzékenységgel figyeltek fel tanulmányaikban az életmű értékeire. Elismerő jelzőiket 1984-ban mégis sokszor érezzük túlzásnak, s még Csoóri Sándor harminc éve írt sorai is: "Nem volt még magyar költő Petőfin kívül, aki egy adott történelmi kor változó viharzásáról oly hiteles, szinte naplószerű dokumentumot hagyott volna hátra, mint Gábor Andor a második világháború esztendőiről" - könnyen hitel nélkülinek tűnnek. Az elmúlt esztendőben irodalomértő kortársaim és főiskolás tanítványaim közül sokakat megkérdeztem: mit tudnak Gábor Andorról? A moszkvai Új Hang szerkesztőjéről, a Ludas Natyi főszerkesztőjéről néhányan hallottak, de szinte kivétel nélkül meglepődtek, hogy azonos sok népszerű kupié, a Csárdáskirálynő dalbetétei szerzőjével. Milyen rangú költő Gábor Andor? Mert, hogy jó lírikus, azt a bevezetőben említetteken kívül Kosztolányi , Karinthy , Hatvány Gaál Gábor , Szemlér Ferenc , Lányi Sarolta és mások sorai is igazolják. Nagyszerű formaérzékű, könnyedén verselő költő, és tény, hogy a kortársi bírálatokban több az elismerés, mint a fanyalgás. Ez jellemző a halála után született kritikákra is. Gábor Andor költészete nem mérhető az első vonal nagyjaihoz. Költeményeiben sokkal több a beváltatlan ígéret, s bár rokonszenvesnek tartom az elfogult szeretetet, mellyel több kritikusa érdemén felül növeli értékeit - úgy érzem a hasonlítgatásokban, rendre alulmarad. Nem azért, mintha tehetsége lenne pusztán átlagos, vagy mert a kommunista eszme elkötelezettjévé válva költői tehertétellé vált volna számára 107
