Géger Melinda: Vaszary János 1896-1907 között alkotott művei a Somogyi Képtárban, 1985

VASZARY JÁNOS MŰVEI 4. kép: Álló akt, 1900. 4. kép. Tanulmány jellegű az Álló akt. (Olaj, vá­szon; 56,3x47 cm. Lsz. 77. 7. 2. Jelzés nélkül.) Aukciós vételből származik. Háttal átló vörös hajú női aktot ábrázol sötétzöld egynemű háttér előtt, mindkét kar­ját behajlítva .modellszerű beállításban. A századfor­duló éveit idézi erőteljes naturalizmusa. Kb. az 1900­as év idejére tehető keletkezése, az Ádám és Éva ide­jéből. A színezés itt is a zöld háttér és a felvillanó vöröses haj ellentétére épül. A test zöldessárga tónu­sa és a formákat 'körbeíró eosetkezelés az 1898-as Aranykor kettős szempontjaihoz áll közel: a zöldes, természetell enesen iható reflexszínek és a megformá­lás pontosságát tekintve. A szinte rusztikus hatású naturalizmus finomodik az 1901-es Női akton. 5. kép. (Olaj, vászon, 70x60 cm, lsz. : 77. 7. 3., jelzés balra lent: Vaszary 1901.) A múzeum vétel útján ju­tott hozzá. Igényesebb megformálású mű, mint az előző. Sötét háttér előtt deréktól fölfelé ábrázolt, vö­röses hajú, félmeztelen nőt ábrázol, aki lehajtott ar­cát eltakarja jobb kezével. Enyhén ikeresett a mozdu­lat, de a száraz precizitású naturalizmus már líraibb atmoszférába megy át. Térkitöltése jobb, a figura mozgásával szervezi be a felülétet minden irányban. A szűkített, figurára 'koncentráló képkivágás jellegze­tes .komponálásl mód Vaszarynál. A tartalmi rész elemzésénél is utaltunk az ellentétes viszonylatok kedvélt módszerére (Fürdő után), ez a vonás a művek stiláris-kompizíciós elemzésénél is feltűnő jelenség. A tömegek lassú mozgása, a szűk kivágások dinamiz­musa, egy-egy hangsúlyos vonalegység a sajátos, erő­teljes Vaszary-Jkompozíció sajátja. SOMOGYI KÉPTÁRBAN Г63' 5. kép: Női akt, 1901. A térábrázolás minimális, legfeljebb a figura elhe­lyezkedése, mozgása utal egy szűk rétegtérre. Va­szary ekkor még gyakran leszűkíti, két sík közé zárja az alakokat, behatárolva azt a jelenségkört, életkö­zeget, amelyben lélegeznek. Nem egymás mögé, ha­nem egymás mellé rendel szívesen tárgyakat, embe­reket. Domináns jegy még a lineáris behatároltság, a vo­nal karakterizáló szerepének kiaknázása. Ez szecesz­sziós örökség. Az 1901-es képen is még tanúi. va­gyunk a lineáris karakter által létrehozott tömbszerű behatároltságának. Itt még nagy formacsoportban ér­vényesül a Vaszary-féle lendület. Az állandósult viszonylatok érdekében a kompozíció motorikus szervezettsége a lassú mozgásokat, a nagy, nyugodt felületeket hagyja érvényesülni. A képmezőn belül kisebb mozgások nem jelentenek lényeges hangsúlyt. A szecessziós posztimpresszianizmus ehhez hasonló lírai megfogalmazása az 1903-as Fürdő után с képen éri el csúcspontját. 6. kép. Sajátosan módosulnak az elmondottak az 1904-es dotálású Tükör előtt című képen. (Olaj, vá­szon, 95x83 cm, leltári szám: 75. 6. 1. 4., jelzés balra fent: Vaszary J. 1904.) A múzeum aukción vásárolta. A sötét alaphangú, zöldes-fekete tónusú képen egy álló női akt fésülködik aranykeretes tülkörrel szemben. A kép bal sarkában, az előtérben egy felöltözött fe­kete, kesztyűs, kalapos nő felsőteste látszik, kezében papírlapot tart. Az előtérben álló asztalon középen egy virágcsokor látszik.

Next

/
Thumbnails
Contents