Géger Melinda: Vaszary János 1896-1907 között alkotott művei a Somogyi Képtárban, 1985

164 G ÉGER MELINDA 6. kép: Tükör előtt, 1904. A monokróm, fojtott színezés arra utal, hogy Vasza­ryt még 1904-ben befolyásolja a Puvis de Chavannes szellemében fogalmazott stíluseszmény. Meg kell azonban jegyezni, (hogy nála nem tudunk közvetlen, direkt hatást kimutatni, különösen nem beszélhe­tünk egy mester hatásáról. A kutatók szinte egyönte­tűen megemlítik a francia Carriere-t, akinek művei hasonló atmoszférájúak. Azonban míg Carrière az elmosódó formákat patetikus-morál is szimbólumvilág­ban alkalmazza, Vaszarynál ez mindössze hangulati elem. Carrière-л kívül valószínűleg Rippl-Rónai korai franciás stílusa is befolyásolhatta Vaszaryt. Tudjuk, jó kapcsolatban álltak egymással, figyelemmel követ­ték egymás munkáját. 1903-ban, tehát a jelzett pe­riódus idején Iközös kiállítást is szerveztek. Egy Lyka Károlynak címzett Rippl-Rónai levél alapján követ­keztethetünk arra, hogy a két kaposvári származású festőt közös szellemi bázis indíthatta a kiállítás gon­dolatára. A térábrázolás jóval bonyolultabb a korábbi alko­tásokénál. A 3 dimenziót veszi birtokba a festő - a mélység illúzióját a tükörképig vezető, egymást taka­ró formák halmozása után. Az ellentétes, átlós forma­csoportosítás a ikép bal alsó sarkából indul, spiráli­san befelé, a kép középpontja felé tartva csavarodik. Megszűnik a 'korábbi lineáris viszonylat, nem a körvo­nal, inkább a tónus jellemez téri helyzeteket. Homo­gén felület nincs is az egész képen, szinte minden 9. HAULISCH LENKE: Vaszary, Bp. 1978. 16. o, 7. kép: Női arckép, 1905. részlete hullámzik, mozog, a széles indulatos ecsetvo­nások nyomán. Az élettelen tárgyak hangsúlyt kap­nak (virágcsokor, újság, tükörkeret), A színezés lényegében a sötét tónusú zöldes-sár­gá.'i-szürkékre, feketékre korlátozódik, de az előtérben elhelyezett virágcsokron a rózsaszín a későbbi színe­sedésre utal. Haulisch Lenke szerint ez már a követ­kező Időszakot jelzi. 9 A Tükör előtt című kép az el­mondottak szerint az új irányba történő tapogatózást tanúsítja a Vaszary életműben. 7. kép. Rendkívül finom az a kisméretű Női arckép, ami 1905-ből való, és a Rippl-Rónai Ödön gyűjte­ményből került a múzeum tulajdonába. (Olaj, vászon, 56x45 cm, Isz. 55. 328., jelzése jobbra lent: Vaszary J. 1905.) Világosbarna hajú, fitos orrú nő háromnegyed profilos mellképe. Nagyon diszkrét, finom a színezé­se is: szeme kék, szája rózsaszín, bőre az orra körül szintén rózsaszínű, testszíne világos okker. Válla alatt mélyen dekoltált ruhája fekete színű. A háttér vilá­goskék és sötétszürke. Tónusaikra érzékeny, finoman hangolt színakkord jellemzi a kis képet, nagyvonalú­an elegáns ecsetkezeléssel. 8. kép. Az 1905-ben Vaszary dél-európai útja során festett Tengerpart című kép nem tartozik az elemzen­dők sorába. De ennek ellenére felhívjuk a figyelmet, hogy a dinamikus ecsetkezelés nyomán az elemi erők, a víz és kőszikla, felhő „küzdelmének" ábrázolása ex­presszív erejű alkotást hozott létre. (Olaj, vászon.

Next

/
Thumbnails
Contents