Géger Melinda: Vaszary János 1896-1907 között alkotott művei a Somogyi Képtárban, 1985
164 G ÉGER MELINDA 6. kép: Tükör előtt, 1904. A monokróm, fojtott színezés arra utal, hogy Vaszaryt még 1904-ben befolyásolja a Puvis de Chavannes szellemében fogalmazott stíluseszmény. Meg kell azonban jegyezni, (hogy nála nem tudunk közvetlen, direkt hatást kimutatni, különösen nem beszélhetünk egy mester hatásáról. A kutatók szinte egyöntetűen megemlítik a francia Carriere-t, akinek művei hasonló atmoszférájúak. Azonban míg Carrière az elmosódó formákat patetikus-morál is szimbólumvilágban alkalmazza, Vaszarynál ez mindössze hangulati elem. Carrière-л kívül valószínűleg Rippl-Rónai korai franciás stílusa is befolyásolhatta Vaszaryt. Tudjuk, jó kapcsolatban álltak egymással, figyelemmel követték egymás munkáját. 1903-ban, tehát a jelzett periódus idején Iközös kiállítást is szerveztek. Egy Lyka Károlynak címzett Rippl-Rónai levél alapján következtethetünk arra, hogy a két kaposvári származású festőt közös szellemi bázis indíthatta a kiállítás gondolatára. A térábrázolás jóval bonyolultabb a korábbi alkotásokénál. A 3 dimenziót veszi birtokba a festő - a mélység illúzióját a tükörképig vezető, egymást takaró formák halmozása után. Az ellentétes, átlós formacsoportosítás a ikép bal alsó sarkából indul, spirálisan befelé, a kép középpontja felé tartva csavarodik. Megszűnik a 'korábbi lineáris viszonylat, nem a körvonal, inkább a tónus jellemez téri helyzeteket. Homogén felület nincs is az egész képen, szinte minden 9. HAULISCH LENKE: Vaszary, Bp. 1978. 16. o, 7. kép: Női arckép, 1905. részlete hullámzik, mozog, a széles indulatos ecsetvonások nyomán. Az élettelen tárgyak hangsúlyt kapnak (virágcsokor, újság, tükörkeret), A színezés lényegében a sötét tónusú zöldes-sárgá.'i-szürkékre, feketékre korlátozódik, de az előtérben elhelyezett virágcsokron a rózsaszín a későbbi színesedésre utal. Haulisch Lenke szerint ez már a következő Időszakot jelzi. 9 A Tükör előtt című kép az elmondottak szerint az új irányba történő tapogatózást tanúsítja a Vaszary életműben. 7. kép. Rendkívül finom az a kisméretű Női arckép, ami 1905-ből való, és a Rippl-Rónai Ödön gyűjteményből került a múzeum tulajdonába. (Olaj, vászon, 56x45 cm, Isz. 55. 328., jelzése jobbra lent: Vaszary J. 1905.) Világosbarna hajú, fitos orrú nő háromnegyed profilos mellképe. Nagyon diszkrét, finom a színezése is: szeme kék, szája rózsaszín, bőre az orra körül szintén rózsaszínű, testszíne világos okker. Válla alatt mélyen dekoltált ruhája fekete színű. A háttér világoskék és sötétszürke. Tónusaikra érzékeny, finoman hangolt színakkord jellemzi a kis képet, nagyvonalúan elegáns ecsetkezeléssel. 8. kép. Az 1905-ben Vaszary dél-európai útja során festett Tengerpart című kép nem tartozik az elemzendők sorába. De ennek ellenére felhívjuk a figyelmet, hogy a dinamikus ecsetkezelés nyomán az elemi erők, a víz és kőszikla, felhő „küzdelmének" ábrázolása expresszív erejű alkotást hozott létre. (Olaj, vászon.