Géger Melinda: Vaszary János 1896-1907 között alkotott művei a Somogyi Képtárban, 1985

162 GÉGER MELINDA 1893-94-ben Vaszary Párizsban járt. Ekkor, második franciaországbelli tartózkodása alkalmával - részben Rippl-Rónai hatására - figyelni ikezdi a dekoratív-stilizáló formanyelvet alkalmazó festőket. A leányalak ruházata és a környezete - tanúsítva az érdeklődést - a franciás, dekoratív vonalritmusra épül. Előremutató, hogy egyértelmű folthatások emelik ki a ruhaanyag és a háttér rétegeit. Jellegzetes Vaszary-jegy a dinaimiikus ecsetkezelésből felépülő forma, a kissé csavart, szecessziósán keresett beállítás. Szintén nem a polgári interieur-képek sorozatába tartozik a Nyári lak с (2. kép) kisméretű alkotás. Mégis érdemesnek tartjuk a bemutatásra, annál is inkább, mert Vaszaryék kaposvári lakásának, a festő szülőházának belső udvarát ábrázolja. Ez a ház ma is áll még, műemléki felújítása 1990-ig várható. Az Április 4. utca 9-es számú, utcára néző ablakú boltíves lakásban ma már nem minden szobát Iáiknak a tulajdonosok. (Olaj, falemez - 35,5x25,5 cm; leltári száma: 55 333. Jelzés jobbra lent: Vaszary J. 1896.) A Rippl-Rónai Ödön gyűjteményből származik. L alakú belső épületszárnyat ábrázol, előtte sárii • ga-zöld színben jellegzetes, gömbös-koronájú fákkail. Az előtérben balra lent egy zöld bokor részlete látszik. A festő egyik otthoni tartózkodása alkalmával készítette a kis .plein-air vázlatot a szülői házról, üde színfoltjai, nagyvonalú festésmódja kellemes alkotássá teszik. A Somogyi Képtár ebből az időből még egy szép tájképet őriz. Címe: Meze/ kocsiút. 3. kép (olaj, vászon, 56x73 cîïi; leltári szám: 81. 2. l.j jelzés jobbra lent: Vaszary János). A múzeum aukciós vásárlás során jutott hozzá. A képen távoli vízpart felé közeledő kocsiút látható egyenletes sík terepen. A szecessziósán körvonalazott, tömör ecsetvonásokkall jelzett formák valószínűsítik, hogy az 1890-es évek közepén készülhetett a kép, talán a Balaton északi partján. A keresetlen téma egy könnyedén előadott halvány zöld, kékeslila színösszhangra koncentrált festői élménynek biztosított érvényesülést. A számunkra érdekes időszakból, a századforduló első éveiből származik két aktkép. Egymáshoz időben nagyon közelálló alkotásokról van szó. 3. kép: Mezei kocsiút, 1890-es évek közepe